Csató Béla marosvásárhelyi főesperes kitüntetése Szent István király ünnepén

Kitekintő – 2003. augusztus 22., péntek | 12:53

Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta Csató Béla pápai káplán, marosvásárhelyi főesperes-plébánosnak. A magas kitüntetés indoklása az a több évtizedes következetes lelkipásztori és nemzetépítői munkássága, amelyet az erdélyi magyarságért végez, valamint a Deus Providebit Tanulmányi és Lelkipásztori Központ felépítése, az erdélyi Sapientia magyar magánegyetem érdekében végzett erőfeszítések.

Csató Béla 1944-ben született a székelyföldi Hargita megyében, Csíkszentsimon községében. Márton Áron szentelte pappá 1967-ben. Kápláni évei után plébános Nyárádtőn, Marosvásárhely közelében, szórványmagyar vidéken. Ezután Sepsiszentgyörgyre kerül esperes-plébánosnak.

A román kommunista hatóságok igen megnezezítetik munkáját, zaklatják börtönnel fenyegetik. Mindennek ellenére a plébániát közösséggé szervezi. A hitoktatás a hatóságok zaklatásai ellenére is fellendül, imacsoportok születnek. A nyilvánosság kizárásával az 1980-as évek végén elindítja a hívek számára a rendszeres teológiai stúdiumokat, hitoktatóképzést.

Közben szervezi a katolikus értelmiséget is. Az 1989-es romániai változásokat követően Bálint Lajos, a Szent István király alapította, ősi nevén Erdély egyházmegye (1991-ben lett érsekség) első érsek-püspöke Gyulafehérvárra hívja közvetlen munkatársának, s a főegyházmegye püspöki helynökévé nevezi ki.

E megbízatásából küldi a megüresedő és lelkipásztori szempontból fontos marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia plébánosának és marosi főesperesnek. Az érseki helynöki évek a változások utáni főegyházmegye szervezésével telnek.

Ezekben az években indítja el a Cursillo lelkiségi mozgalmat Erdélyben, szervezi meg az erdélyi katolikus magzat- és életvédelmet, a Magzatvédő Társaságot, valamint a Keresztény Orvosok Egyesületét, amely ökumenikusan szervezi szakmai egységbe az erdélyi magyar orvosokat.

Marosvásárhelyre érkezve a kommunista idők következményeként leromlott állapotú templomot és plébániát talál, elöregedő egyházközséget. Nagy erővel lát a munkához és külföldi és magyarországi segítséggel tatarozza a templomot és a plébániát, felépíti a Deus Providebit Tanulmányi és Lelkipásztori Központot.

Közben újjászerveződik az egyházközség, lelkiségi mozgalmak, hittancsoportok, bibliaórák és számtalan más program jelzi a káplánjaival és világi munkatársaival közösen végzett lelkipásztori munkát. Néhány éve egy budapesti barátjával elindítja a keresztény társadalmi tanítás megismerésére a januári tanulmányi napokat az RMDSZ és az erdélyi magyar közélet számára.

Az elmúlt években felkarolja a marosvásárhelyi katolikus napok háború előtti hagyományát és korszerű formában szervezi meg. Közben a főegyházmegye egyházművészeti és műemléki bizottságának vezetője, a liturgikus bizottság tagja, valamint a pasztorális tanácsban is tevékeny. Templomépítői tevékenységét az 1980-as évek végén II. János Pál pápa a megtisztelő pápai káplán címmel ismerte el.

Csató Béla marosvásárhelyi főesperes annak az erdélyi papi generációnak jeles képviselője, akiket a Megváltó azzal tüntetett ki már fiatalon, hogy a börtönből szabadult, de háziőrizetben lévő boldog emlékű Márton Áron püspök tanítványai lehettek. Ezt a Márton Áron-i örökséget, amely a hiteles kereszténységen és magyarságon nyugszik, igyekszik életével és munkájával képviselni.

MK