Kulturális programsorozattal ünnepelt az unitárius egyház

„Fontos, hogy az egyházaknak legyenek szellemi műhelyeik, olyan intézmények, ahol a biblikus tudás elsajátítása mellett meg lehet ismerni azokat a jelenségeket, amelyek a mai társadalmi mozgásokat okozták” – mondta Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.

A Dr. Szent-Iványi Sándor Unitárius Gyűjtemény névadó ünnepségén, az intézmény új helyiségeinek és a Szent-Iványi Sándor püspöki helynök életéről, valamint a gyűjtemény történetéről szóló időszakos kiállítás megnyitóján az államtitkár kiemelte: a könyvtárak, levéltárak segítenek megőrizni a történelmi ismereteket, amelyek egyben a nemzet gyökereit is jelentik, mert „csak a múlt megismerésén keresztül lehet a jövőbe nézni”.

A vallásszabadság ünnepéhez és a magyar holokauszt-emlékévhez illeszkedő programon Hölvényi György emlékeztetett arra, hogy az unitárius egyház az 1568-as tordai országgyűlés döntése értelmében szabadon gyakorolhatja hitét, erre emlékeznek minden januárban.

Az egyházakról, mint „értékalapon álló, cselekvő közösségekről” beszélt az államtitkár, és hangsúlyozta: az államnak és az egyházaknak együtt kell működniük a társadalom által felvetett kérdések megválaszolásában, és ehhez nincsenek európai minták Magyarország számára.

A Dr. Szent-Iványi Sándor Unitárius Gyűjtemény névválasztása szimbolikus Hölvényi György szerint, hiszen Szent-Iványi Sándor Nyugaton tanult, képzett tudós és író volt, aki tagja volt az unitárius irodalmi társaságnak is, a holokauszt  idején pedig mentette az üldözötteket.

Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök úgy fogalmazott: „elődeink olyan szellemi és valláserkölcsi példát állítottak elénk, mely nemcsak számunkra, de egész Európa számára is irányt mutatott”, hiszen egyeztetni tudták az ellentétes érdekeket.  

„A gyökértelenség a mai ember egyik nagy baja, sérülékennyé teszi énünket” – mondta a püspök –, a gyűjtemény bővítése és a névadóra való emlékezés pedig az egyházban „a folytonosság tudatából fakad”. A múlt feltárásával jobban meg lehet ismerni az egyes közösségeket, akik számára fontos, hogy „leginkább az egykori román kommunista állam által elrabolt gyűjteményeiket” visszakapják .

Elekes Botond unitárius főgondnok arról szólt, hogy ahhoz, hogy a társadalom szélesebb nyilvánosságát meg tudják szólítani, az egyháznak meg kell mutatkoznia a templomok falain kívül is, és ehhez járul hozzá a közgyűjteményük. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2012 nyarán erdélyi  és magyarországi közösségeik egyesültek, és intézményeiket is a Magyar Unitárius Egyház égisze alatt működtetik.

Mivel az emberek keveset tudnak az unitárius egyházról, sokat kell tenni azért, hogy megismerjék, hangsúlyozta a főgondnok. El kell készíteni a magyar unitarizmus legjelentősebb személyiségeiről szóló arcképcsarnokot könyvben, filmben, a médiában és az interneten. Ebben természetesen szerepelnie kell Szent-Iványi Sándornak is, akinek munkásságához kapcsolódóan pénteken konferenciát is szerveztek Budapesten.

Elekes Botond utalt arra is, hogy egyházi kulturális, oktatási, karitatív központot szeretnének létrehozni fővárosi ingatlanukban.

MTI/Magyar Kurír