Luigi Magni: Legyetek jók, ha tudtok

Kultúra – 2011. március 26., szombat | 13:21

Luigi Magni humorban bővelkedő filmjében Fülöp atya a cselekvő szeretet megtestesítője, derűs lélek, soha nem önmaga jólétével, kényelmével törődik, a másokért tenniakarás vágya hatja át egész személyiségét.

Néri Szent Fülöp (1515-1595) a jámborság és a szeretet, az utcai apostolkodás szentje volt, vallotta, hogy aki „Krisztuson kívül másvalakiért dolgozik, nem tudja, mit csinál.” A krisztusi lelkületű és vidám természetű, mindenkivel közvetlen Fülöp atyát már életében szentként tisztelték.  
Luigi Magni humorban bővelkedő filmjében Fülöp atya a cselekvő szeretet megtestesítője, derűs lélek, soha nem önmaga jólétével, kényelmével törődik, a másokért tenniakarás vágya hatja át egész személyiségét. Rögtön a film elején megmutatkozik ez, szegény, megfáradt zarándokok lábait mossa, példát adva alázatból, ahogyan Krisztus is ezt tette az utolsó vacsorán, amikor megmosta tanítványai lábait (Jn 13,1-11).

Fülöp atya vallja, hogy az ő ajtaja mindenki előtt nyitva áll, s ezt nem csak szavakban hangoztatja, a valóságban is megvalósítja. Felkarolja a szüleik által elhagyott gyermekeket, akik a rajongásig szeretik, de ez nem jelenti azt, hogy szófogadók lennének. Csúnyán beszélnek, hangosak, gyakran összeverekednek, legszívesebben játszanak és énekelnek. Fülöp atya gondoskodik ezekről a hat-tízéves kis kölykökről, lányokról, fiúkról vegyesen, akikről egyébként senki sem gondoskodna, az utca nevelné őket.

A film főmotívuma Fülöp atya gyermeki közösségének a bemutatása mellett két védencének, Cirifischiónak és Leonettának a története. Fordulatos,jóban és gonoszságokban bővelkedő életükben mindig megjelenik  Fülöp atya, s  vele együtt a bizalom, a kisdedek tisztasága, romlatlansága, amelyről Jézus beszélt tanítványainak, mint követendő példáról (Mt 18,1-5; 19,14).Cirifischio sorsában a titokzatos Isten mutatkozik meg, a szabad akarat és az eleve elrendelés örök ellentéte, illetve egymásba olvadása.

Kiemelt szerepe van a történetben Isten és Krisztus, az irgalom és a szeretet mellett az ellenpontnak, a gonosznak is. A világban mindenkor jelen van kiirthatatlanul a jó, és ugyanúgy létezik a rossz is. Az ördög – Fülöp atya megfogalmazása szerint – „a plagizátor, Isten majma, az álnok kígyó”… – különböző alakokban és nemekben jelenik meg. Szálláshelye mindig ugyanott van, szemben Fülöp atya templomával. A fazeekas és seprűkészítő öregasszony mellett szép mórnő, idős szobrász és a pápának, a bíborosoknak ruhát tervező híres szabó, Élia mester alakját ölti magára. A gonosz, bár sokféle alakot képes magára ölteni, és még többeket megtéveszteni, a lényeget illetően mindenkor gyilkos és a hazugság atyja, ahogy Jézus jellemzi őt (Jn 8,44). 

Külön epizód a filmben Fülöp atya és Loyolai Szent Ignác kapcsolata. Két különböző személyiség. Fülöp atya derűs, alázatos lélek, gyakran játszik a gyerekekkel. Ignác atya viszont szigorú, kimért, folytonosan látomásokkal vívódik, többször látja Szűz Máriát, súlyos testi bajok gyötrik, a háborúban szerzett sérülése egy életen át elkíséri. Ignác atya tisztában van a földi világ realitásaival. Vallja: „Krisztus maroknyi serege vagyunk, a sátán csürhéivel szemben.”

A két egyaránt mélyen hívő személyiség eltérő lelki alkatát bizonyítja, amikor Ignác atya odaadja Fülöp atyának a híres lelkigyakorlatos könyvét, amit azóta is az elmélkedő irodalom mintájaként emlegetnek. Többször megkérdezi, Fülöp atya elolvasta-e már? Telnek az évek, évtizedek, még mindig nem. Ignác atya már visszaadta lelkét a Teremtőnek. Fülöp atya megöregedett. Az egyik este megfáradtan, fején hálósipkában, a tükör előtt állva olvas bele Ignác atya könyvébe, de néhány mondat után leereszti, s csöndesen, bűnbánóan vallja be: „Bocsáss meg nekem, Ignác atya, de én képtelen vagyok ezt a könyvet elolvasni.”

Ami közös a két személyben, mindketten Istent szolgálják, rendíthetetlenül, és elszántan, megalkuvásmentesen harcolnak a gonosz ellen, ki-ki a maga területén.

Fülöp atya az egyetemes, mindenkire kiterjedő szeretet, kegyelem hirdetője és megvalósítója. Jézus szellemében él és cselekszik: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek… ’Irgalmasságot akarok és nem áldozatot’… Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket” (Mt 9,12-13). Ezért rablók, gyilkosok gyermekeit is megkeszteli, ha kérik. Nincsenek azonban illúziói. Amikor az álruhában lévő V. Szixtusszal a haramiák rejtekhelyére érkeznek, s Fülöp atya a keresztelőre készülődik, rámutat egy martalóc külsejű rablóra: „Látta milyen gonosz tekintete van?” A pápa csodálkozik: „De hiszen maga a barátjuk!” Fülöp atya válasza hűséges az evangélium lelkiségéhez: „Testvérem, ha engem megkérnek, hogy kereszteljek meg egy újszülöttet, akkor is, ha az apja egy alávaló csirkefogó, nekem kötelességem megkeresztelnem.”
Krisztus kegyelme mindenkire kiterjed, s a gyermek nem bűnhődhet az atyák vétkeiért, szemben az ószövetségi – „Az atyák ették meg a savanyú szőlőt, és a fiak foga vásik el tőle” (Ez 18,2) – felfogással. Minden újszülött tiszta lappal indul, Isten kegyelme kiterjed mindenkire.
Fülöp atya és gyermekeinek a közössége a szeretet, a jóság, az irgalom kis szigete. Fülöp atya a védencei közül nem tud mindenkit megóvni a világ bűneitől, kísértéseitől, a sátán mesterkedéseitől deaz örök élet, az üdvözülés reménye – végső soron Isten végtelen kegyelme – mégis ott van mindenki előtt.

Fülöp atya számára önmaga társadalmi előrejutása egyáltalán nem fontos, ezt bizonyítja, hogy nem fogadja el a pápától a bíborosi kinevezést. Amikor Élia mester beöltözteti őt, s a gyermekei először nem ismernek rá, majd kezdenek jól neveltek lenni, bocsánatot kérnek a csúnya beszédért, őt pedig kegyelmes uramnak szólítják, Fülöp atya megkéri a megdöbbent Élia mestert, hogy vigye vissza a pápának a bíborosi öltözetet. A tiszta lelkű emberek pragmatikus szempontokat figyelmen kívül hagyó őszinteségével mondja, hogy a pápa „… nagy baklövést követett el. Próbálja csak elképzelni, egy bíboros, aki bejárja Rómát, és alamizsnát kéreget…Mert ezeknek a kölyköknek itt enniük kell! Mi mást tehetnék? Talán maga fog enni adni nekik?”

Fülöp atya leroskad a székbe. Fáradtnak látszik, mint aki küszködött eddig a kísértéssel, de most tökéletesen megnyugodott a lelkiismerete. Itt a helye a kicsinyek, a kisdedek között. Az elhagyott gyermekek felkarolója ül a széken, arcán boldog megkönyebbülés. Egy angyalian szőke hajú kislány odaviszi neki gyűrött, kopott cipőjét. Átnyújtja neki. Örömteli mosoly a kislány és Fülöp atya arcán is. „Mennyország!” – suttogja a deres szakállú és hajú, megöregedett, de lélekben örökké fiatal Fülöp atya. Mennyország, odafent, s idelent is, egy kis földi mennyország, a szeretet kisugárzásának köszönhetően. S miközben Fülöp atya mosolyog, s az örömittas gyerekek iszonyú zajt csapva ünneplik megmentőjüket és védelmezőjüket, ő látja Leonettát és Cirifischiót, amint még gyermekként, egymás mellett imádkoznak. Az isteni kegyelem mindig ott van mellettünk, akárcsak azok, akik örökre belevésődtek a szívünkbe. S az élet így teljes: érnek bennünket súlyos csalódások, nem kerülnek el a bajok, tragédiák, de a remény is mindvégig ott van velünk földi utunkon. Fülöp atya tudja, hogy kinek tartozunk mindenért köszönettel. A feszületre néz: „Hála Istennek” – suttogja fáradtan, szelíd mosollyal az arcán. Isten hű szolgája, aki mindvégig teljesítette fentről kapott küldetését.

Legyetek jók, ha tudtok
(Olasz film, 150 perc, 1983.)
Rendezte: Luigi Magni
Írta: Luigi Magni, Bernardino Zapponi
Főbb szereplők:
Johnny Dorelli: Néri Szent Fülöp
Rodolfo Bigotti: Cirifischio
Eurilla Del Bona: Leonetta 
Mario Adorf: V. Sixtusz
Philippe Leroy: Loyolai Szent Ignác
Renzo Montagnani: a fazekas (az ördög egyik alakja)
Flora Carabella: seprűkészítő öregasszony (az ördög másik alakja)
Iris peynado: a szép mórnő (az ördög harmadik alakja)
Angelo Branduardi: Spiridione

(Az első DVD-lemezen látható a 110 perces szinkronizált játékfilm, míg a második DVD-n a film teljes 150 perces vágatlan változata tekinthető meg eredeti olasz nyelven, magyar felirattal. Ennek a kiadásnak a különlegessége, hogy a szinkronizált 110 perces változatot az Etalon kibővítette egy olyan választható magyar szinkronnal, mely a látássérültek számára a filmet a dialógusok közti speciális narrációval teszi élvezhetővé. Magyarországon ez a harmadik, látássérültek számára akadálymentesített kiadvány – a szerk.)

Bodnár Dániel/Magyar Kurír