– Az eddigi gyakorlatban szokatlan ez a képzés, hiszen a Sapientia hittudományi főiskola. Hogyan fér össze ez a két tudományterület?
– A cím megadja a választ: Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban – ez azt jelenti, hogy, a katolikus társadalmi tanítás alapján szólunk a gazdasági kérdésekről. A tantárgy címét egyébként a Menedzsment ha számít a hit című könyv alcíméből vettük át.
– Hiánypótló, eddig ismeretlen képzésről van tehát szó. Milyen tárgyakat oktatnak, milyen kérdéseket tárgyalnak?
A tananyagot az Angelicum néven is ismert Szent Tamás Pápai Egyetemtől vettük át. Az ottani Társadalomtudományi Kar vezetője Helen Alford domonkos nővér, aki gazdasági szakterületen elismert szakember, számos tudományos publikációja jelent meg. Az ő tananyagukat adaptáltuk a magyar viszonyokra. Három tantárgyblokkból áll a mi képzésünk: gazdasági, teológiai és társadalmi blokkból.
Különösen fontosnak érezzük – és ezt a hallgatói visszajelzések is igazolják – a teológiai tantárgyakat. A szemléletbővítéshez ugyanis éppen a teológiai alapokra van szükség. A hallgatók fundamentális teológiát, morális teológiát, egyháztörténelmet és dogmatikát tanulnak. Ezeket a tárgyakat a gazdaságra fókuszálva próbáljuk előadni.
A gazdasági témák között vannak makro- és mikroökonómiai tárgyak, van vállakozásmenedzsment, humánerőforrás, marketing téma, ezeknek a részletes programját mindig a felkért előadó dolgozza ki.
– Nem okozott nehézséget az oktatók megtalálása? Arra gondolok, hogy a mai gazdasági szakemberek többnyire nem ilyen szemléletű közgazdasági iskolából kerültek ki.
– Olyan előadókat kérünk fel, akik ezt a keresztény szemléletet meg tudják valósítani az oktatásban. Ma már lehet olyan szakembereket találni, akik másképpen, az erkölcs az etika oldaláról közelítenek ehhez a kérdéshez. Az tény, hogy az oktatás minél jobbá tételéhez külföldi szakértőkre is szükségünk van. Van a világon már egy olyan tudományos kör, akik ezt az egyház társadalmi tanításán alapuló gazdaságot művelik. Ennek egyik központja a már említett római Angelicum, a másik központja pedig az Egyesült Államokban van, Minnesota államban, a Saint Paul-i Szent Tamás egyetemen, amelynek a vezetője Michael Naughton.
Az első meghívott vendég már idén érkezik is, november 9-től 13-ig lesz nálunk: Wolfgang Grassl, a wisconsini St. Norbert College professzora. Az amerikai professzor szakterülete a keresztény szemléletű marketing.
Létrejött a szakképzésen belül egy Keresztény Közgazdasági Műhely, tagjai az aktívabb hallgatók, ők a Mária rádióban is vezetnek műsorokat. Az ő szorgalmuk, lelkesedésük mutatkozik meg abban, hogy konferenciákat is szerveznek – egyet már tartottunk tavaly, akkor a konferencia díszvendége Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója volt. Az idei őszi konferencia díszvendége az említett Wolfgang Grassl; hívunk még a magyar céges világból előadókat, Tóth Bélát, az EON Ügyfélszolgálati Kft. Ügyvezető igazgatóját és Bognár Károly szakértőt, de a keresztény üzleti világból is, Hortobágyi Cirillt és Kiss Ullrichot.
– Az előbb említettük az uralkodó, haszonelvű közgazdasági szemléletet, amellyel kapcsolatban él egy sztereotípia különösen keresztény körökben: eszerint a gazdaság, a piac, a pénz csak bűnös, ördögtől való lehet.
– Igen ez így van, mi éppen ezért kettős missziót teljesítünk: egyrészt a haszonközpontú gazdaságot szeretnénk megváltoztatni értékalapú gazdaságra, ahol számít az, hogy milyen emberek az alapjai a gazdaságnak, ők hogyan gondolkodnak, és erre az értékrendre egy más típusú gazdaság épülhet fel. Tehát missziónk van a mostani főirányú gazdaság felé. De missziónk van az egyház felé is, mert elég erősen él az a szemlélet, hogy a gazdaság a pénz mindig együtt jár a bűnnel.
Ezt szeretnénk helyretenni klasszikus tanítások alapján: Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás és az Egyház társadalmi tanítása alapján. Ez a gondolkodás azt tanítja, hogy a gazdaság nem uralkodó és mindent elsöprő szférája a életnek, ahol csak a pénzről csak a fogyasztásról van szó. Aquinói Szent Tamás mondja azt, hogy az anyagi javak hasznosak, de eszközök; ezek a materiális javak az értékek hierarchiájának az alján foglalnak helyet és szolgálnak. A gazdaság tehát a mi szemléletünkben nem uralkodik, hanem szolgál, de van, mert kell, hogy szolgálja a magasabb értékeket. Ilyen szemlélettel az ember már nem fél a gazdaságtól, hanem barátkozik vele, és egészen más szemlélettel figyeli.
– Honnan, milyen szakmai előélettel érkeztek a hallgatók?
– Különféle területekről érkeztek, és különböző tapasztalataik vannak. Vannak közöttük olyanok, akik multinacionális vállalatnál vagy különféle gazdasági társulásoknál dolgoznak, de vannak közöttük szerzetesek is. Természetesen van egy kritikus hozzáállás is közöttük, minél több korábbi tapasztalat van mögöttük, annál kritikusabbak, de annál lelkesebbek is. Ők is missziós feladatnak érzik ezt. Van egy hallgató, aki már el is kezdett a saját munkahelyén ebben a szellemben dolgozni.
– Laura nővér is egészen más területről, az üzleti világból érkezett, egy világi foglalkozást hátrahagyva lett szerzetes, és szerzetesként tért vissza a közgazdasági szakmához – ha szabad így fogalmazni –, csakhogy most már egészen más megközelítéssel. Hogyan történt ez a változás?
– Hívő katolikusként éltem az életemet, és egy nagynevű cégnél dolgoztam. Édesanyám betegsége döbbentett rá, hogy vannak az életben a sikernél, a pénznél fontosabb dolgok is. Ez indította el bennem azt a változást, amelynek eredményeképpen szerzetes lettem. Isten útmutatását látom abban, hogy már domonkos nővérként Rómában egy konferencián találkoztam Helen Alforddal, aki arra buzdított, hogy közgazdász és hittanári, etika tanári képzettséggel, katolikus szerzetesként hasznosítsam tudásomat egy keresztény értékekre épülő közgazdasági szemlélet kialakításában és művelésében.
Neumayer Katalin/Magyar Kurír
A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán tavaly megkezdődött szakirányú képzés négy szemeszterből áll, a hallgatók 2012-ben végeznek.
A főiskola honlapja: www.sapientia.hu, a keresztény közgazdasági műhely honlapja : http://keteg.sapientia.hu