A tridenti zsinat szerzetes pápája: április 30. V. Piusz emléknapja

II. János Pál pápa azt írta 2004-ben, elődje születésének ötszázadik évfordulójára kiadott levelében: V. Piusz pápa igyekezett hithűen végrehajtani a tridenti zsinat határozatait. Kiadta a római misekönyv javított verzióját, az új katekézist, az új breviáriumot, és kötelezte az egyetemeket Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae című művének tanítására.

V. Szent Piusz tehát igyekezett megújítani a hitéletet, ennek részeként hozott liturgikus intézkedéseket is. A hit egységének felmutatása érdekében a kétszáz évnél nem régibb rítusokat betiltotta, ugyanakkor akik megtarthatták kétszáz évnél régebbi hagyománnyal rendelkező rítusukat, azok is áttérhettek a római rítusra. Piusz pontosította és véglegesítette a római misekönyvet, valamint úgy határozott, hogy liturgikus változtatásokat ezentúl csak pápa engedéllyel lehet bevezetni. Az azonban tévedés, hogy új misét alkotott volna, így az V. Piusz-féle misekönyv óta használt „tridenti rítus” kifejezés tulajdonképpen félrevezető: a tridenti rítus ugyanis nem ötszáz éves, hanem legalábbis Nagy Szent Gergelyig visszavezethető. Ezért sokan nevezik gregorián rítusnak is. V. Piusz csak pontosított és véglegesített pár dolgot ebben a rítusban.

V. Piusz polgári neve Michele Ghislieri. Az itáliai Boscoban született 1504. január. 17-én. Mint a katolikus lexikon írja: szegény családból származott, a vogherai domonkosoknál kezdte iskoláit, itt lépett a rendbe is.  Ezután a rend főiskoláin tanult Vigevanóban, Bolognában és Genovában. 1528-ban szentelték pappá. Ezután teológiai tanár lett, majd 1542-től Paviában, majd a comói egyházmegyében inkvizítor. 1551-ben a római inkvizíció vezetője lett.

1556-tól a pápai kúria reformját kidolgozó bíborosi bizottság tagja. biz. tagja, 1560-tól Mondovi püspöke. Nem helyeselte IV. Piusz pápa politikáját, ezért kegyvesztett lett. 1564-ben el kellett hagynia vatikáni lakását, s mikor a pápa bíborosi bizottságot helyezett az inkvizíció élére, főinkvizítori állása is megszűnt. Csak betegsége kényszerítette arra, hogy továbbra is Rómában maradjon.

Főleg Borromei Szent Károly hatására választották meg pápának. V. Piusz szerzetesi egyszerűségben és azkézisben élt, a bíborosokat is erre buzdította. A Wikipédia szerint koronázása után Piusz nem tartott pompás díszmenetet a városban, hanem hatalmas összegű alamizsnát osztott szét a szegények között. Gondosan kerülte a nepotizmust. Piusz többször is útra kelt, és sorra látogatta Róma kórházait, ahol a betegek ágyára ülve öntött reményt a szerencsétlenekbe, vagy személyesen készítette fel őket a halálra. Nem törődött a fertőzésekkel sem, és egy leírás szerint gyakran előfordult, hogy a pápa megmosta a szegények lábát, vagy magához ölelt egy leprást. Egy angol nemes arról számolt be, hogy látta, amint Piusz átkarolja és megcsókolja egy koldus lábát, amelyet fekélyek borítottak. Kiutasította a prostituáltakat az örök városból, majd szabályozta a fogadók és kocsmák működését is a városban. Betiltotta a bikaviadalokat. Ugyanakkor Minden erejével igyekezett megerősíteni a szertartások rendjét és tisztaságát, különös tekintettel a liturgiára és a misére.

Apostoli vizitátorokat küldött minden országba, hogy szorgalmazzák és ellenőrizzék a zsinat határozatainak végrehajtását: a szemináriumok alapítását,, püspökök helyben lakását, hogy látogatják-e egyházmegyéjüket, tartanak-e egyházmegyei zsinatokat. Határozottan szembeszegült a cölibátust lazítani akaró törekvésekkel. A szerzetesi élet szabályainak megtartását szigorúan ellenőrizte. Előírta a klauzúrát, az ünnepélyes fogadalom, a regulák és szabályzatok szigorú megtartását. Az ellenszegülő humiliátákat, akik közül egy merényletet hajtott végre Borromei Károly ellen, 1571-ben  föloszlatta.

A protestánsokkal szemben, a tridenti zsinat tanításának megerősítésére ki akarta fejezni a Kelet és Nyugat, az ókor és a középkor hagyományának egységét, ezért elrendelte, hogy a négy nagy keleti egyházatya (Aranyszájú Szent János, Nagy Szent Vazul, Nazianszoszi Szent Gergely, Szent Atanáz – helyette néha Alexandriai Szent Cirill) ugyanolyan liturgikus tiszteletet kapjon, mint a négy nagy nyugati egyházatya. Egyháztanítóvá avattatta Aquinói Szent Tamást is.

A missziók támogatására bíborosi bizottságot szervezett. Az Egyházi Államban jóságos atyaként törődött mindenkivel. Politikájában alapvető nehézséget jelentett, hogy az Egyház megújulását és az egységes hit tisztaságát szolgálta, a vele szemben álló fejedelmek viszont önállóságuk érdekében inkább a protestantizmus felé hajlottak.

Hosszú diplomáciai erőfeszítésekkel sikerült Piusznak törökellenes szövetséget kötni Spanyolországgal és Velencével, s az egyesített keresztes hajóhad 1571-ben Lepantónál legyőzte a törököket. Ennek emlékezetére rendelte el a Rózsafüzér Királynője ünnepét. A győzelmet kihasználni már nem tudta, s a szövetség a halálával fel is bomlott. A Szt Péter-bazilikában temették el, majd 1588-ban maradványait átvitték a Santa Maria Maggiore-bazilikába. 1672-ben boldoggá, 1712-ben szentté avatták. Utóda XIII. Gergely pápa volt. V. Piusz óta csak X. Piusz pápát avatták szentté Krisztus helytartóinak sorában.

Ferenc pápa első útja megválasztása után az ő koporsójához vezetett.

Magyar Kurír