Szent Domonkos ugyanolyan szegénységnek és veszteségnek látta az Egyház hitétől való eltévelyedést, mint az éhínséget. Kész volt mindent odaadni, hogy mások éhségét enyhítse, bátran vállalta a szegénységet, hogy a gazdag Egyházat vádlókat a hitbeli tévelygésből a tiszta hit bőségére viszszavezesse. Ez a benne lévő összhang borította lángba a világot, ezért ábrázolják őt fáklyával. Példája ma is az életviteli és gondolkodásmódbeli egységet állítja elénk; az olyan nyitottságot és igényességet, ami a testi szükségletek enyhítése közben mer közel kerülni a másik lelkéhez, a kiszolgáltatottság látványán keresztül pedig képes újragondolni saját komfortzónájának határait.
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria