Az eljárás egyházmegyei szakaszát 2003. november 23-án nyitották meg a bellunói székesegyházban, ez a szakasz 2006-ban zárult le. Két évvel később, 2008 márciusában hozták létre a további vizsgálattal megbízott egyházi bíróságot. A Stefania Falasca által végső formába öntött positiót 2016. október 17-én adták át a Szentek Ügyei Kongregációjának. A teológusokból álló bizottság 2017. június elsején szavazott, egybehangzó jóváhagyással. November 7-én ülésezett a Vatikánban a Szentek Ügyeinek Kongregációja, amely szintén egyhangúlag elismerte, hogy Albino Luciani hősies fokon gyakorolta az erényeket. Ugyanezen a napon került a könyvesboltokba Stefania Falasca könyve, amely tisztázza a „mosolygós pápa” halálának körülményeit – a kötetről korábbi cikkünkben beszámoltunk.
November 8-án, szerdán Ferenc pápa audiencián fogadta Angelo Amato bíborost, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusát, és megbízást adott a dekrétum kibocsátására: ettől kezdve a „tiszteletre méltó” jelzővel illetheti az Egyház I. János Pált. Ezzel lezárult Albino Luciani pápa kanonizációs eljárásának 2008-ban kezdődött római szakasza. Ez idő alatt gyűjtötték egybe azt az ötkötetes, 3600 oldalból álló iratanyagot (positiót), amelynek dokumentumai arról tanúskodnak, hogy a pápa hősies fokon gyakorolta az erényeket, és a szentség hírében áll.
A boldoggáavatási eljárás posztulátora 2016-ig Enrico Dal Covolo, a Pápai Lateráni Egyetem rektora volt, majd Beniamino Stella bíboros, a Klérus Kongregációjának prefektusa vette át a feladatot, aki számtalan alkalommal járt Albino Luciano szülővárosban, nyáron gyalog vagy mountain bike-on kapaszkodott fel a Dolomitokban fekvő településre.
„Isten népe mindig meg volt győződve arról, hogy ez az ember, aki korai halála miatt csupán harminchárom napig volt pápa, megérdemli, hogy a szentség dicsőségébe emeljék. Még az eljárás egyházmegyei szakaszának elindítása előtt 125 ezer aláírást hoztak Bellunóba: az egész világról kérték, hogy Albino Lucianit szentként tisztelhessük… Csak egy hónapig volt pápa, de alázatossága, egyszerűsége miatt az a pár nap elég volt, hogy a reménység szelét hozza el” – mondta még 2015-ben Giorgio Lise, az egyházmegyei eljárás viceposztulátora.
Mariano Baldovin, Luciani pápa szülővárosa, Canale d’Agordo plébánosa arról számolt be, hogy rengeteg zarándok érkezik I. János Pál szülőföldjére. 2001-ben kihelyeztek egy füzetet a templomba, a pápa szobra elé, amelybe a zarándokok beírhatták gondolataikat, imáikat: 2001 és 2015 között kilencvenkilenc füzet telt meg. 2016. augusztus 26-án megnyílt Canaléban az egykori egyházfő múzeuma is.
A Szentek Ügyeinek Kongregációja által vizsgált anyagban szerepelt egy különleges tanúságtétel: XVI. Benedek pápáé. A történelem során eddig soha nem fordult elő, hogy egy pápa tegyen tanúságot elődje életszentségéről, hiszen a pápának kell a végső szót kimondani, a bíró pedig nem lehet egyben tanú is. XVI. Benedek azonban emeritus pápa, nem rá vár a végső ítélet az ügyben, ezért írásos vallomása (eljáráson kívül, mert az egyházmegyei vizsgálat lezárása után érkezett) részét képezi a positiónak.
A boldoggáavatási eljárás során a hősies erények elismerését követően két olyan csodát vizsgálnak, amelyek I. János Pál közbenjárásának tulajdoníthatóak. Az egyik lehetséges csoda egyházmegyei vizsgálata már lezárult Buenos Airesben, egy második csoda kapcsán még tart a vizsgálat.
* * *
Fotógaléria a „mosolygós pápa” életéből ITT.
Forrás és fotó: Avvenire.it; Famigliacristiana.it
Magyar Kurír
(tzs)
Kapcsolódó fotógaléria