Maliban a puccs után féken kell tartani a dzsihadistákat – Egy helyi pap helyzetjelentése

Amint korábban megírtuk, május 25-én katonatisztek vették őrizetbe az ideiglenes kormány legfőbb tisztviselőit, mert a tavaly augusztusi katonai puccs végrehajtói elégedetlenek voltak az új kormány működésével. Május 28-án este Mali alkotmánybírósága megállapította, hogy a köztársasági elnöki tisztség betöltetlenül maradt, és kinevezte átmeneti elnöknek Assimi Goita ezredest, a puccs vezetőjét.

Az ezredes azonnal találkozókat szervezett a civil lakossággal és a politikai pártokkal, hogy elmagyarázza, milyen nehézségekbe ütközött az együttműködés Ndaw elnökkel (a 2020. augusztusi puccs után szeptembertől ő töltötte be az elnöki tisztséget 2021. május 24-ig). Készülnek a miniszterelnök kinevezésére, aki valószínűleg a „Június 5-e mozgalom” nevű politikai csoportosulás (amely augusztusban megbuktatta Keita elnököt) egyik civil tagja lesz majd – tájékoztatta a Fides hírügynökséget Edmond Dembele, Mali katolikus papjai közösségének főtitkára. Reméli, hogy az ország visszatér a normális kerékvágásba azt követően, hogy az elmúlt kilenc hónapban két puccs is történt.

„Most a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) döntésére várunk, amely május 30-án elnöki találkozót szervezett Ghánában a Maliban kialakult helyzet miatt. Goita ezredes is jelen volt az összejövetelen. Arra van szükség, hogy teljesen kézben tartsák a helyzetet, visszaállítsák az ország stabilitását. Ennek különösen nagy jelentősége van annak érdekében, hogy a katonák küzdeni tudjanak a dzsihadista jelenlét ellen az ország középső és északi részében” – magyarázta a helyi pap.

Hozzátette, hogy „az államcsíny szerencsére vérontás nélkül zajlott le, nem voltak összetűzések, nincsenek halottak és sebesültek sem. A következő napokban tüntetések zajlottak a puccs mellett és ellen, de akkor sem voltak véres összetűzések.

Az emberek vissza akarnak térni normális életükhöz, és azt kérik, hogy a hadsereg a biztonság megteremtésével foglalkozzon, fékezze meg a dzsihadisták előretörését, ne vesztegessék az időt politikai perpatvarokkal.

Biztos vagyok benne, hogy találnak kompromisszumos megoldást, civil kormány alakul, amit egyébként a nemzetközi közösség is kér tőlünk”.

Az ország lakosainak túlnyomó része, 80 százaléka muszlim, a keresztények aránya 5 százalék, nagyrészt katolikusok. Maliban alig tíz évvel ezelőtt még nagyon jó volt a vallások közötti együttélés: „A problémák 2012-ben a dzsihadisták érkezésével kezdődtek. Megváltoztak a dolgok, még ha a párbeszéd és a társadalmi együttélés terén nem is voltak lényeges változások. El kell mondani, hogy

a terrorista csoportok itt nem támadnak templomokra, keresztényekre. Célpontjuk az állam és a hadsereg.

A dzsihadista csoportok megosztottak, idegenek a mi kultúránktól, külföldiek, a céljaik zavarosak, vannak, akik hatalmat akarnak szerezni, mások iszlamizálni akarják Malit” – világított rá Dembele atya.

A katolikus egyháznak fontos szerepe van az országban:

Mindenki figyel a szavára, különösen Jean Zerbo bíboros megnyilatkozásai nyomán, hitbeli hovatartozástól függetlenül. A bíboros az ország lakossága szemében tekintély, aki megbecsülést hoz Mali számára nemzetközi szinten.

Amikor 2017-ben bíborossá kreálták, az elnök kifejezte örömét, és két minisztert küldött Rómába, ahogyan az iszlám tanács is elküldte három képviselőjét a szertartásra. Az egyházra általánosságban úgy tekintenek, mint olyan intézményre, amely a nép javát szolgálja”.

Megmagyarázta ennek a megbecsülésnek az eredetét is: az 1998-ban elhunyt első mali püspök, Luc Auguste Sangaré kitűnt őszinte hangnemével, az elsők között volt, aki akkor is megmondta az igazat az elnöknek, amikor ez nagyon veszélyes volt, mert katonai diktatúrában, rettegésben éltek az emberek.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: Fides

Fotó: Young4young.com

Magyar Kurír