Az első egyházmegyei zsinatra készülnek Nagybecskereken

Külhoni – 2017. szeptember 26., kedd | 15:38

Szeptember 23-án a Nagybecskereki Római Katolikus Egyházmegye történetének első zsinatára való felkészülés jegyében emlékeztek meg Szent Gellért püspökről, az egyházmegye védőszentjéről. Az ünnepi szentmisét Német László megyéspüspök mutatta be.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

December 16-án lesz 31 éve, hogy Szent II. János Pál pápa megalapította a Nagybecskereki Egyházmegyét. Tavaly júniusban, az egyházmegyei papi találkozón fogalmazódott meg, hogy az egyházmegye zsinatot tartson, amelynek célja a közös útkeresés, megújulás, az erőforrások feltérképezése és a nehézségekkel való szembenézés, valamint az, hogyan kell mindezekre a krisztusi tanítás fényében tekinteni – erről szólt többek között Német László nagybecskereki megyéspüspök előadása, mely az ünnepi szentmisét előzte meg szeptember 23-án.

Ezen a napon az egyházmegye védőszentjére, Szent Gellértre emlékeztek a helyi lelkipásztorok és egyháztanácstagok a székesegyházban. Szent Gellért ünnepe a Nagybecskereki Egyházmegyében az egyháztanácstagok találkozója mellett a kollégiumok tanévnyitó szentmiséjének napja is, ezért a szentmisén részt vettek a nagybecskereki Szathmáry Karolina Leánykollégium és a muzslyai Emmausz Fiúkollégium növendékei is.

Az idei Szent Gellért-ünnep legaktuálisabb témája a Nagybecskereki Egyházmegye első zsinata volt, amelynek előkészítő folyamatait a koordináló bizottság vezeti, de a munkálatokba az egész egyházmegye bekapcsolódik a munkabizottságokon és a plébániákon keresztül. Minderről a főpásztor beszélt, bemutatva a munkafolyamatok dinamikáját is. Német László külön figyelmet szentelt a mottó és logó magyarázatának – ezekről december 3-án, a zsinati előkészítő folyamatokat megnyitó ünnepségen szélesebb körben is beszél majd, és a hároméves előkészületi idő alatt Bánát-szerte mindenki megismerheti jelentésüket, üzenetüket.

A szentmisén Fiser János általános helynök mondott homíliát, melyben Szent Gellért életének egy momentumát emelte ki, a vértanúvá válás pillanatát.

Szent Gellért alapot vetett az Egyháznak, s teljesítette feladatát, amellyel Szent István bízta meg: megszervezte a Csanádi Egyházmegyét. Szent Gellértre úgy szeretnénk ma tekinteni mint tanúra, aki életével és halálával tesz tanúságot – hangsúlyozta Fiser János. – Tőlünk senki sem kér vértanúságot, de római katolikus hitünk megköveteli, hogy tanúságot, ha kell, vértanúságot tegyünk. Tanúságot kell tennünk a családban és tanúságot kell tennünk a közösségeinkben arról, hogy hívő katolikus emberek vagyunk. Kedves kollégisták, szükséges, hogy tanúságot tudjatok tenni, hogy nem vagytok közömbösek! Kedves tanácstagok, ti vagytok a plébánosok első munkatársai, segítsétek őket!

A Nagybecskereki Egyházmegye a trianoni békeszerződés által három részre szakított Csanádi Egyházmegye Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (a későbbi Jugoszláviához, a mai Szerbiához) került 9387 négyzetkilométernyi területéből alakult meg. Az elcsatolt terület egyházkormányzata részére 1923-ban alapított Bánsági Apostoli Kormányzóságot 1986-ban emelte egyházmegyei rangra Szent II. János Pál pápa.

Forrás és fotó: Nagybecskereki Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria