Hegedűs Zoltán: Herta – „Krimi”, történelmi és vallási töltettel

A British Petrol (BP) és az Aral korábbi első számú magyarországi vezetőjének, Hegedűs Zoltánnak a neve sok szakmájabeli számára ismert. De az talán kevésbé, hogy a multis múlttal rendelkező, elismert szaktanácsadó mélyen hívő, keresztény ember. És hogy még ezen felül író is, azt leghíresebbé vált műve, A menedzser Bibliája című könyve igazolja (Kairosz Kiadó 2010).

Már ebből a kötetéből is világos, hogy gondolatformáló, a hiten és a Szentíráson alapuló világnézetet terjeszt – egy bizonyos szempontból evangelizál. Ám ezt nem a hagyományos módszerekkel éri el, amikor a Hertával új utat választ: a történelmi tragédiák meseszerű, ugyanakkor örök-igaz regényét írta meg.

Tudnunk kell, Hegedűs Zoltánnak lengyel felesége volt, akit korán elveszített. Rajta keresztül azonban lassan-lassan ő is „bennszülött” lengyellé lett úgy, hogy magyarságát ízig-vérig megőrizte. Neki, Monisiának ajánlotta a könyvet, akin keresztül megnyílt a szerző számára a lengyel történelem.

A wormiánok nyomán bepillantást nyerhetünk az ősi porosz hitvilágba, feltárulnak az olvasó előtt a német–lengyel kapcsolatok, vagy inkább a gyakori szembenállás. Érdekfeszítően élhetjük át a tizenhat éves kamaszlány, Herta és a lengyel halászlegény, Janek beteljesületlen és szomorú végű szerelmi tragédiáját, valamint egy addig üres (árva) sziget titkát, elemelkedését, későbbi történetét. Ugyanígy Zosia és a három gavallérja epizódjait. Feltűnik a műben a lidérc, a kísértet, a visszajáró szellem éppen úgy, mint a „fekete német”, a „barna orosz medve” és a „Habsburg sas” egymásnak feszülése és a mostanában igen divatos „fantasy jelenetek” is. De nem öncélúan! Ez a mesterien megalkotott, történelminek mondható regény – szinte mindenki meghal benne –, azonban mélyen keresztény: templomok, hívő emberek, vallásos lelkek a főszereplői. Áthatja a szerző hite a Szentlélekben, akinek jeleire lehet figyelni, figyelmeztetéseit komolyan venni. Intései, irányítása megnyilvánulhat a minket körülvevő, teremtett világban éppúgy, mint konkrét emberi személyekben. Talán ez a könyv lényegi mondanivalója. A tragikus történelmet idéző regény szomorú, mert a lengyel történelem is az, meg a magyar is, meg mindannyiunké („a szlávok szomorúsága a legszebb”).

A mű végére feldereng: a Búvár valószínűleg maga a könyv szerzője, Zosia pedig (Zsófia) talán a felesége („a szíveknek nincs nemzetisége”). A Herta kedvelt olvasmánya lehet lengyeleknek, németeknek, lengyel gyökerű magyaroknak, a lengyeleket igaz barátként tisztelőknek, és mindenkinek, aki tudja, hogy a régi latin közmondásnak igaza van: „Historia est magistra vitae” – a történelem az élet tanítómestere.

A könyvesboltokban a „Krimi” címszó alatt árusítják. De ott lehetne a helye a „Történelem”, a „Szépirodalom”, sőt akár a „Vallás” címszó alatt is.

Kairosz Kiadó, Budapest, 2020. 188 oldal

Fotó: Kairosz Kiadó

Magyar Kurír