Mindennel az Urat dicsérni – Emléktöredékek a Jób lázadásáról

Nézőpont – 2019. november 29., péntek | 19:10

December 12-én 17.30-kor bemutatják az Uránia Nemzeti Filmszínházban Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Jób lázadása című filmjének felújított változatát. Petényi Katalin társforgatókönyvírót és vágót, illetve Kabay Barna társforgatókönyvírót, társrendezőt, producert kérdeztük a film keletkezéséről és az új bemutatóról.

Petényi Katalin elmondta, hogy a hetvenes évek végén nagy monográfiát írt a Corvina Kiadónak Ámos Imréről, az akkor még teljesen ismeretlen tragikus sorsú festőről. Miközben festészetének gyökereit kereste, lement Nagykállóra, a festő szülővárosába, hogy minél többet tudjon meg róla és a háború előtt ott élt haszid közösségről. A koncentrációs táborból visszatért néhány túlélő szavai nyomán megelevenedett a Tisza menti csodarabbik világa, a pusztuló temető régi sírkövei és a Taub Eizik Izsák sírkápolnájában talált kérőcédulák felidézték azt az egyedülálló közösséget, ahol az emberek hittek abban, hogy Isten minden földi dologban jelen van, munkával, imádsággal, tánccal egyaránt az Urat dicsérték. A haszidok, katolikusok és protestánsok békében éltek egymás mellett. A ritka élmény után Gyöngyössy Imrével és Kabay Barnával visszatértek Nagykállóra, és elhatározták, hogy játékfilmet készítenek az ártatlanul elhurcolt paraszt zsidó közösségről.

A történet alakítását tovább ihlették Gyöngyössy Imre gyerekkori emlékei, aki egy Tolna megyei faluban nőtt fel, és akár a filmbeli Lackó, gyakran játszott Khon Emmánuel és felesége vegyeskereskedésében és egy életen át hurcolta magában deportálásuk fájdalmát – tette hozzá Petényi Katalin. – A film története tehát valóságos, megtörtént események nyomán készült fikció.

1943-ban Jób és Róza, egy idős gyermektelen paraszt haszid házaspár elhatározzák, hogy ellentmondanak a történelemnek: örökbe fogadnak egy keresztény kisfiút a szomszédos árvaházból, akinek hátrahagyhatják szellemi és anyagi értékeiket. A hétéves Lackó szemszögéből látjuk a világot, vele együtt éljük át a haszid közösség hétköznapjait és vallási ünnepeit. Követjük a kisfiú istenkeresését, ahogy felfedezi a természet és a szerelem világát, és tanúi leszünk, hogyan születik meg lassan a szeretet a vad kisfiú és az idős házaspár között. Ebbe a világba tör be a fasizmus, és végül tragikusan elválasztja őket egymástól. Egy napon megérkeznek a csendőrök, hogy deportálják a szülőket. Lackó kétségbeesve, a Messiást keresve fut a szekerek után… 

 

Kabay Barna azt emelte ki, hogy a nyolcvanas években tabu volt a zsidóság témája. Sok harc, írásbeli politikai vétó, többszöri betiltás után sikerült elkezdeniük a film készítését.

Gyöngyössy Imre rendezőtársammal mint legtöbb filmünkben, eredeti helyszíneken forgattunk, hogy minél autentikusabb legyen a történet. Ezért kértük fel a Debreceni Zsidó Hitközség tagjait, hogy vegyenek részt a Jób lázadása forgatásán. Nagyon segítőkészek voltak, magukénak érezték a történetet. Ahogy ők mondták: másodszor ültek fel a Dachauba vivő szekerekre – idézte fel Kabay Barna. – Fontos volt Scheiber Sándor professzor támogatása és segítsége, aki szakértőként elküldte tanítványait a rituális jelenetek forgatására a helyszínre. Zenthe Ferenc és Temessy Hédi nagy átéléssel és odaadással követték útmutatásaikat. A Lackót alakító kisfiú, Fehér Gábor is átérezte a történetet, öröm volt vele a munka.

Katival és Imrével éveken át társíróként vagy társrendezőként dolgoztunk együtt a Starnbergi Műhelyben, ismertük egymás gondolatát, elképzelését. Producerként ez volt az első munkám a ZDF-fel, a társproducer Dárday István volt a Társulás Stúdiótól. Alig készült el a film, a legjelentősebb nemzetközi lapok kiemelkedő alkotásként méltatták. Fontos nemzetközi fesztiválokra hívták, ahol díjakat nyert, majd szinte villámként csapott le a hír, hogy az öt legjobb külföldi film kategóriájában bekerült az Oscar-díjra jelölt filmek közé – folytatta a film történetének felelevenítését a társforgatókönyvíró és társrendező. – A nagy nemzetközi siker eredményeként retrospektív sorozatokat rendeztek Gyöngyössy Imrével közösen rendezett filmjeinkből. 1983-ban Párizsban a Centre Pompideau-ban, Lausanne-ban és Genfben, a Cinemateque Suisse rendezésében; 1984-ben Rómában, a Vatikánban, valamint Chicagóban, a Nemzetközi Filmfesztiválon; 1986-ban New Yorkban, a Museum of Moder Artban, majd Boston következett; 1987–ben Berlinben, 1992-ben Montrealban, 1993-ban La Rochelleben, és így tovább.

Nagy öröm számomra, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap teljeskörűen felújította a Jób lázadását, melyet a film forgalmazója 2020. január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján a legtöbb megyei székhelyű art moziban, így Szegeden, Szombathelyen, Szolnokon, Pécsett, Debrecenben vetíteni fog, ezzel megindul a film országos forgalmazása is. Reméljük, hogy minél több néző látja és szereti majd meg a filmet – tette hozzá Kabay Barna.

Magyar Kurír
(ki)

Kapcsolódó fotógaléria