Európának vissza kell térnie keresztény gyökereihez – Beran Ferenc a közelgő pápalátogatásról

Látogatásával miért és hogyan kíván megerősíteni minket? Hiszen – az evangéliumból Jézus szavaival élve – az utolsó vacsorán, az Eucharisztia megalapítását követően Jézus Péternek ezeket a szavakat mondta: „Imádkoztam érted, hogy meg ne fogyatkozzék a hited, hogy te egykor megtérve megerősítsed testvéreidet.” (Lk 22,32)

A Szentatya lelkipásztori útjának céljairól a programból következtetni lehet. Találkozni fog a betegekkel, a szegényekkel, a fiatalokkal és a tudomány képviselőivel és a Kossuth téri ünnepi szentmisén pedig a magyar néppel. E közismert célok mellett lehet azonban következtetni egy olyan küldetésre is, amelyre korábban utalt, csak akkor talán nem figyeltünk fel eléggé az üzenetre. A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust követően, a szlovákiai útját is befejezve az újságírók számára sajtókonferenciát tartott. A Magyar Kurír részéről a főszerkesztő feltette a kérdést: a pápa „hogyan látja az európai kereszténység jövőjét” és hogy a magyarok mit tehetnek a korunkra jellemző ellenséges irányzatokkal szemben? Szent Péter utóda azt válaszolta, hogy

az Európai Uniónak vissza kell térnie a kereszténység lelki alapjaihoz, „meg kell keresnie Európa gyökereit, és tovább kell vinnie azokat”.

Első hallásra a pápa szavai nem tűnnek újszerűnek, hiszen a keresztény gyökerekhez való visszatérést Ferenc pápa elődei, II. János Pál és XVI. Benedek pápa gyakran hangsúlyozták. Jól emlékezünk például arra, hogy II. János Pál pápa, amikor az Európai Unió Alapjogi Chartájának preambulumából a zsidó-keresztény gyökerekre való hivatkozást kihagyták, szót emelt amellett, hogy ez a hivatkozás mennyire fontos lenne. (Egyház Európában, 114). Ferenc pápa közép-európai látogatása után azonban ezek a szavak mégis új értelmet is kaptak. Szavaiból ugyanis arra lehetett következtetni, hogy ezekben az országokban láthatta-érezhette ezeket a gyökereket. Nagyon sokan vettek részt az összejöveteleken, környezetében sok fiatalt, többgyermekes családot láthatott. Hallhatott arról is, hogy a nép vezetői támogatják a családokat, a gyermekek vállalását. Szent Péter utóda arra is gondolhatott, hogy igen, érdemes a jelenlétével ezeknek az országoknak további megerősítést adni.

A pápa szavain eltűnődve arra is gondolhatunk, hogy a közép-európai régiónak vajon miért sikerült jobban megőriznie a hitét és a hitből származó keresztény erkölcsi értékeket, mint földrészünk más területein? A kereszténység kétezer éves történetének tapasztalata alapján könnyen válaszolni tudunk. Az elmúlt században ezen a területen totalitárius rendszerek diktatúrái voltak. A keresztény embereknek hitük gyökereit mélyebben kellett az evangélium talajába ereszteniük, hogy a megpróbáltatásokat kibírják. A keresztény embereket a megfélemlítések és üldözések rákényszerítették arra, hogy a hitükből merítsenek erőt.

A hívek megtapasztalhatták, hogy a hitből táplálkozó élet erőt is ad ahhoz, hogy a hit mélységeit jobban átéljék.

Például azt, hogy a kegyelem az embert bátorrá teszi, és így képessé válik arra, hogy nála nagyobb tudású, nagyobb hatalmú emberekkel szemben is érveljen. Gyakran előfordult az is, hogy ezek az érvek zavarba ejtették a hatalom embereit. A vértanúk vércseppei pedig – Tertulliánusz szavai szerint – valóban „maggá” váltak (Apologeticus, 50.), amelyek ma is bő termést hozhatnak.

Ezekkel a reményekkel várjuk a Szentatyát. Bízunk abban, hogy jelenléte megerősít minket abban a hitben, hogy a háborúktól felzaklatott világunk most is várja tőlünk a hitünkből származó örömhírt és értékrendet. Ha mi, magyarok a környezetünkben élő közép-európai népekkel, amelyek az elmúlt évtizedekben hozzánk hasonlóan sok megpróbáltatást éltek át és a hitükből erőt merítettek, az evangéliumot hitelesen tudjuk képviselni, az Európa és a világ lelki megújulását is segítheti.

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír