Krisztus a jövőnk – Püspöki pódiumbeszélgetés a pápalátogatásról a KATTÁRS-on

Nézőpont – 2023. szeptember 30., szombat | 20:15

A szeptember 28. és október 1. között Veszprémben zajló Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) fő céljai közé tartozik, hogy megemlékezzen Ferenc pápa április végi háromnapos látogatásáról, és felidézze tanítását, amelyet hazánknak és a magyar Egyháznak adott. Egy püspöki kerekasztal-beszélgetés is hozzájárult ehhez szeptember 30-án délután.

Veres András győri megyéspüspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökét, Udvardy György veszprémi érseket, a testület alelnökét és Tóth Tamást, a konferencia titkárát, a pápalátogatás koordinátorát Martí Zoltán újságíró kérdezte az érseki palota dísztermében.

Veres András személyes élményével kezdte a beszélgetést. Elmondta, hogy megtiszteltetést érez. Találkozott sokfelé a Szentatyával, de a saját hazánkban egészen nagyszerű dolog volt őt köszöntenie. „Öröm volt megélni jelenlétét. Valóságosan ismerhettük meg őt, nem a »sajtó által szűrt módon«, hanem mindent első forrásból hallhattunk. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökeként üdvözölhettem Ferenc pápát a Szent István-bazilikában. Remegett a lábam, megilletődött voltam. Mindazt, amit elmondtam, előtte hosszan átelmélkedtem. Bennem volt, s hiszem, a Szentlélek irányította a gondolataimat. Ha valamire szüksége van a világnak, az a krisztusi remény felélesztése – ezt szerettem volna közvetíteni.”

Udvardy György is azt emelte ki, a pápa, a „véleményvezér” jött el hozzánk, nem megszűrten, nem vitákba bevonva jutott el hozzánk tanítása. „Tanítványként figyeltünk rá, a Szentlélek vezetésére bízva magunkat.”

Tóth Tamás azt fogalmazta meg, a tény, hogy magyarként harmadik alkalommal találkozhattunk Ferenc pápával – 2019-ben a csíksomlyói mise magyar miseként él a köztudatban, majd jött a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 2021-ben – alázatra sarkall, és feladatot ad, hogy mit üzen számunkra a Szentatya, ezt kell jobban meghallanunk.

A látogatás szervezésének kulisszatitkaiba is betekintést adott a három megszólaló. Veres András elmondta, már november végén megkapták az első jelzést egy tapogatózó látogatás formájában, és felmerült a remény, hogy megvalósul a látogatás. Januárban még konkrétabbá vált, februárban pedig jöttek a vatikáni előkészítők. „Mi azt kértük, hozzanak minél előbb döntést, hiszen annak hiányában nem kezdhetjük meg az előkészületeket. Nagy csendben a logót azonban elkészítettük. Majd megjött a döntés, tudtuk, két hónap múlva itt a látogatás, nincs idő sokat gondolkodni. Imádkoztunk, hogy jó döntéseket hozzunk.”

Tóth Tamás hozzátette, a február közepi látogatáskor megtapasztalták, megvan a bizalom a magyarok iránt, hogy két hónap alatt meg tudják szervezni a látogatást. „Intenzív időszak kezdődött, számomra minden kiesett ebből a két hónapból. A Szentlélek működését érzékeltem. Visszatekintve azt látom, hogy mennyire sokan magukénak érezték a feladatot, és álltak bele a munkába.”

A szervezés azt is jelentette, hogy a látogatás minden részletét elpróbálták, köztük a reptéri érkezést is, kerekesszékkel, dublőrrel. Ferenc pápa azonban változtatott, nem vette igénybe a széket, saját lábán lépett magyar földre. Veres András számára ez a gesztus ugyanazt jelentette, mint amikor Szent II. János Pál pápa érkezéskor megcsókolta az ország földjét: „Itt vagyok, eljöttem hozzátok.” Udvardy György azt emelte ki, mindannyian tudták, hogy Ferenc pápa orvosi kezelésre szorult a látogatást megelőzően, ezért számára a Szentlélek erejét mutatta gesztusa. „Aki átadja magát Krisztusnak, olyan erők jelennek meg életében, amik emberi szempontból nem érthetők”. Az, hogy a pápa vállalta ezt a szoros programot, „csoda” volt a veszprémi érsek számára. Tóth Tamás szerint is „szeretetét és tiszteletét” fejezte ki ezzel a gesztussal a Szentatya.

A logó és mottó születésére is reflektáltak a beszélgető partnerek. Veres András örömét fejezte ki, mennyi nagyszerű ember munkája van a logó megszületésében, és a vatikáni szervezők szerint az egyik legszebb logó született.

Kiemelkedő élményeikre visszatekintve Udvardy György és Tóth Tamás egyaránt a Rózsák terén való látogatást említették, ahol rácsodálkoztak, milyen sokszínű az Egyházunk és mennyi komoly szakmai szolgálatot vállal. Veres András szerint „másfajta Budapestet tapasztaltunk”, integető embereket mindenütt, „lelki telítettséget” éltünk meg. „Azt gondolom, sok embert megnyert Krisztus ügyének a látogatás.” Tóth Tamás megemlékezett arról, hogy a fiatalsággal való találkozásban megélhették az egységet, a külhoni magyarsággal való összetartozást is. Udvardy György kiemelte, milyen gyorsan egymásra tudott hangolódni a Szentatya és hallgatósága.

Megemlítették továbbá, milyen megrendítő alkalom volt, amikor Brenner József állt tanúságtétellel Ferenc pápa elé, köszönetet mondva testvére, János boldoggá avatásáért. „A diktatúrát lezáró pont volt, hogy ő köszönhette meg ezt Ferenc pápának” – fogalmazták meg.

Az előre megírt beszédekkel kapcsolatban egyöntetűen rámutattak, ez nem vette el a beszédek élettel teliségét.

Összegezve elmondták, a Vatikán elégedett volt a programmal, az ország megszólítottságával, a lebonyolítással. Veres András hozzátette, sokat segített, hogy milyen sok segítséget kapott az Egyház a kormányzattól. AZ MKPK elnöke hangsúlyozta, Ferenc pápa mindenképpen megtapasztalhatta, hogy országunkban szeretik a Szentatyát. Szerinte fontos az a tény, hogy a pápa is a média szűrőjén ismert bennünket, mely torz elképzelést éltet a magyarokról, most találkozhatott velünk a valóságban, megismerhette a magyarság igazi lelkületét. A Kossuth téri szentmisére emberek ezrei azért jöttek el, hogy a pápával találkozzanak. „Felemelő érzés volt ez. Üzenet volt ez a világnak, és beállította Magyarországot Európa vérkeringésébe. Kiegyenesedett a gerincünk, bátran emelhetjük fel a fejünket.”

Udvardy György is arról szólt, hogy Ferenc pápa egy közép-európai vallásosságot ismerhetett meg, erősebb vallásossággal találkozott talán, mint másutt Európában. Kiemelte, gesztusértékű volt számunkra, hogy sok kifejezést magyarul mondott. Kijelölte az Egyház szerepét, feladatát. Sok kulturális és történelmi utalást fogalmazott meg. A nemes magyar nemzet előtt tisztelgett, ebből a nézőpontból jelölte ki feladatainkat. Élő hagyományra mutatott rá, ezt jelölve meg bázisul számunkra.

Feladatként azt hoztuk el – mondta Veres András, hogy mi, hívők „éljük hitünket teljes valónkkal, legyünk ott a társadalom minden színterén”. Udvardy György krisztusközpontúságra és döntéseink fontosságára figyelmeztetett. Tóth Tamás a Szentatya verbális és nonverbális üzeneteinek felidézésre buzdított: ezeket kell beépítenünk életünkbe. Magyarország a Szentatya látogatásának évfordulóján hálaadó zarándoklatra készül Rómába – tette hozzá.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria