Június 28-án, szombaton és 29-én, vasárnap Szent László-napi bukovinai székely találkozót szerveznek.
Helyszín: Reménység Szigete, Budapest, X. Gyógyszergyári út 3.
Kik a bukovinai székelyek?
A bukovinai székelyek magyar népcsoport, mely egykor Bukovinában telepedett le. Őseiket Hadik András tábornok gyűjtötte össze a Moldvában szétszóródott székelyek közül. Öt falvat népesítettek be a XVIII. század végétől egészen 1941-ig, amikor az akkori magyar kormány Vajdaságba telepítette őket.
Történetük:
Amikor 1764-ben Mária Terézia újraszervezte a határőrséget, Székelyföldön az erőszakos sorozás a madéfalvi vérengzésbe torkollott: osztrák katonák lemészároltak több száz székelyt, mert azok megtagadták a hadseregbe való bevonulást. Ezek után több ezer székely menekült át a keleti határon Moldvába, és részben a csángók között telepedett le.
Miután a Habsburg Birodalom 1774-ben megszerezte Bukovinát, az osztrák-porosz háborúban kitűnt Hadik András tábornok (Berlin megsarcolója) összegyűjtötte a Moldvában szétszóródott székelyek egy részét, és letelepítette őket Bukovina öt falujában. Így alakult ki a bukovinai székelység.
Az alapított falvak: Istensegíts, Fogadjisten (1776), Hadikfalva, Józseffalva (1785) és Andrásfalva (1786).
A június 28-i nap háziasszonya: Kóka Rozália (Népművészet Mestere, Magyar Örökség-díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, népdalénekes, néprajzkutató, újságíró, író.)
A június 29-i nap házigazdája: Sebestyén István (bukovinai székely népművész, mesemondó)