Ferenc pápa a szerdai szentmisén az idősekért imádkozott, akik félnek a járványtól

Húsvét nyolcadában a szerda reggeli szentmise elején a pápa gondolatban az időskorúak felé fordult: „Imádkozzunk ma az idősekért, különösen azokért, akik egyedül vagy idősotthonokban laknak. Félelemben élnek, félnek, hogy egyedül fognak meghalni. Érzik, hogy ez a járvány agresszív rájuk nézve. Ők a mi gyökereink, a mi történelmünk. Ők adták nekünk a hitet, a hagyományt, a hazaszeretetet. Imádkozzunk értük, hogy az Úr legyen mellettük ebben a pillanatban”.

Homíliájában a pápa az Apostolok Cselekedeteiből vett szakaszról (ApCsel 3,1–10) elmélkedett, amelyben Péter apostol Jézus Krisztus nevében meggyógyít egy születésétől fogva béna embert. A mai evangéliumi szakaszban (Lk 24,13–35) pedig arról olvasunk, hogy a feltámadt Jézus az emmauszi úton beszélget tanítványaival, elmagyarázva nekik halála misztériumát. A két tanítvány vendégül látja otthonában, de csak akkor ismerik föl benne az Urat, amikor megtöri a kenyeret. Ferenc pápa megállapította: Isten hű ígéretéhez, közel van a népéhez, a nép megmentőjeként jelenik meg. Isten hűsége ünnep és öröm mindannyiunk számára, éppúgy, ahogy a meggyógyított béna emberrel történt. Türelmes Isten hűsége, megmelengeti szívünket, ahogyan az emmauszi tanítványokét is. Mi pedig saját hűségünkkel válaszolunk Isten hűségére.

A keddi szentmisén Ferenc pápa Mária Magdolnáról elmélkedett, akit az Istenhez való hűség ikonjának nevezett. Ma pedig azt elemezte, hogy az ember és az Isten hűsége milyen természetű. A mi hűségünk nem más, mint válasz Isten hűségére, aki megtartja ígéretét, együtt zarándokol népével, és érezteti vele, hogy népe Üdvözítője. Isten, aki képes újjáteremteni a dolgokat, ahogyan azt a születésétől fogva béna emberrel tette, újjáteremtve lábát meggyógyította őt. Isten, aki mindig vigaszt hoz népének. Ez az újjáteremtés még csodálatosabb az első teremtésnél – állapította meg a pápa.

Isten nem fárad bele a munkába, hogy előrevigye népét. Olyan, mint a pásztor, aki hazaérve észreveszi, hogy hiányzik egy báránya, és visszamegy érte, hogy megkeresse az elveszett juhot. Túlórázik, de nem pénzért, hanem ingyen. Ez az ingyenesség, a bőség hűsége. Azé az apáé, aki képes sokszor fölmenni a teraszra, hogy megnézze: visszatér-e fia, és soha nem fárad bele. Isten hűsége ünnep, öröm – ezt látjuk a béna meggyógyításánál is. „Azonnal életerő szállt a lábába, felugrott, és járni kezdett. Bement velük a templomba, járt-kelt, örömében ugrándozott, és dicsőítette Istent.”

Milyen még Isten hűsége? Türelmes – folytatta elemzését a pápa. Türelmes népével, meghallgatja, vezeti, lassan elmagyarázza neki a dolgokat, megmelengeti szívét – éppúgy, ahogy a két emmauszi tanítvánnyal tette. Nem tudjuk pontosan, mit mondtak egymásnak abban a beszélgetésben, de azt tudjuk, hogy a nagylelkű Isten megkereste Pétert, aki többször is megtagadta őt. Tudjuk, hogy az Úr feltámadt, és megjelent Simonnak, hűségesen kereste őt. Isten mindig megelőz minket: olyan, mint a mandulafa tavasszal: elsőként borul virágba. Legyünk hűségesek Istenhez, ezzel válaszolunk az ő hűségére – zárta homíliáját a pápa.

Ferenc pápa a szerda reggeli szentmisét szentségimádással és eucharisztikus áldással zárta, a híveket lelki áldozásra biztatva. Végül latin nyelven elimádkozta a húsvéti idő Mária-antifónáját (Regina caeli, laetare).

Forrás:  Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír