A főpásztor az ünnepi eseményen beszédében elmondta, hogy a forrás és a kút mindig az életet jelentette. Víz nélkül nem lehet élni, nem tudunk tevékenykedni, tisztálkodni, nem tudunk felfrissülni, étkezni, nem tudunk vendéget látni. A város kútja mindig meghatározó jelentőséggel bírt – őrizték, óvták, tisztították.
Milyen jó, hogy számunkra itt van ez a kút, és nemcsak egyszerűen, szimbolikusan ad vizet, hanem éltet, figyelmeztet bennünket a szellemi tisztaságra, figyelmeztet bennünket a szellemi megújulásra. Figyelmeztet bennünket arra is, hogy mindig tiszta forrásból akarjunk meríteni. Ennél a kútnál itt áll a Boldogságos Szűz Mária szobra is, égi Édesanyánké, Magyarország oltalmazójáé. Milyen szellemi erő, hogy a város főterén ez a kút és ez a szobor itt van, hiszen szellemi erővel, szellemi valósággal is bír mindenki számára. Itt meg tudjuk fogalmazni életünk értelmét, értékét, és milyen jó, hogy a történelmi javak, a vár és a hit bástyája, a templom itt a téren helyezkedik el. Örülnünk kell, hogy van tér, ahol össze lehet jönni, ahol lehet ünnepelni, ahol meg tudjuk élni közös identitásunkat, és azt erősíteni tudjuk – mondta a főpásztor.
Campanari-Talabér Márta polgármester köszöntőbeszédében elmondta: a Thury-vár környezetét megújító beruházás egyik legfontosabb célja – egy szép és többfunkciós ligetes közpark kialakítása mellett – a városközpont történelmi rehabilitációja, a régi, több száz évet megélt városszerkezetből visszaállítani azt, amire lehetőség van.
A Mária-kút barokk szoborcsoport 1733-ban készült el Palota mezőváros főterén. A kompozíció központi alakja Szűz Mária, mellette Nepomuki Szent János és Szent Flórián szobra áll. A kutat az 1960-as évek elején elbontották, a szobrokat 1964-ben a katolikus templomban helyezték el, a templom bejárata mellett és a homlokzati falfülkékben. A Thury György tér történelmi rehabilitációja során, 2022-ben került vissza a szoborcsoport az eredeti helyére.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria