A Szent Imre-plébánia első templombúcsúját ünnepelték Nyíregyházán

Hálásak vagyunk, amiért Palánki Ferenc püspök és városunk papjai a mostani helyzetben is elfogadták meghívásunkat. Meghatottan hallgattuk Joó Ferenc akolitus köszöntését, aki szeretettel és hálával tekintett vissza az elmúlt több mint huszonöt esztendőben a Szent Imre-kápolna közösségét vezető papok, különösen Szenes István és Bákonyi János plébánosok szolgálatára, és tolmácsolta egyházközségünk szeretetét, jókívánságait a Szent Imre-plébánia első kormányzója, Nagy Csaba atya felé, megköszönve lelkipásztori munkáját, közösségünk építését és erősítését.

Nagy figyelemmel hallgattuk Palánki Ferenc püspök szavait, aki Szent Imrét példaképként állítva elénk hangsúlyozta: Isten nem valamit, hanem mindent, az egész életét kérte Szent Imre hercegtől, mint ahogy tőlünk is kéri, kinek-kinek a választott életállapotában és élethivatásában. Jólesett hallani a főpásztortól, hogy örül az egyházközségünkben lévő családoknak és kisgyermekeknek, hiszen az ő jelenlétük mindenképpen a reményt erősíti az idősekben is: ők viszik majd tovább, amit a sokat tapasztalt nemzedéktől tanulnak.

A vasárnapi evangéliumi szakasz értelmezésében a püspök felhívta a figyelmünket arra, hogy készülnünk kell a kisebb dolgokra – dolgozatra, műsor előadására, családi eseményre –, az igazán fontos dolgokra azonban, mint az üdvösségünk, mindig késznek kell lennünk.

Ünnepi szentmisénket még ünnepélyesebbé tette a püspök atya mellett az oltárt körülvevő papjaink, Keresztes László atya, Figeczki Balázs atya, Csordás Gábor atya és a mi Csaba atyánk jelenléte, valamint a kis egyházközségi kórusunk szolgálata.

A szentmise végén mindannyian egy kedves szentképpel, kis emlékkártyával térhettünk haza.

Szent Imre herceg, könyörögj érettünk! Istennek legyen hála!

Forrás  és fotó: Szent Imre-plébánia, Nyíregyháza-Jósaváros/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír