Árpád-házi szentjeink képekben

A Városmisszió kulturális programjához kapcsolódó tárlat legszebb és legértékesebb darabja egy színes képekkel, iniciálékkal díszített eredeti Legenda Aurea kötet, melyben a XIII. század híres hagiográfusa, boldog Jacobus de Voragine írja le II. András magyar király és Merániai Gertrúd leányának csodás életét.

A kötényében a szegényeknek kenyeret vivő királyi utód történetének számtalan képes ábrázolását láthattuk a XIV. századi kódexektől egészen az 1857-es kiadású, Ferenc Józsefnek és feleségének, Erzsébetnek magyarországi látogatására kiadott emlékkötetig. Ez utóbbi kis példányszámban készült, és a XIX. század tudós irodalmárának, Toldy Ferencnek és segítőinek köszönhetően nem csupán egy szépen kivitelezett ajándék az uralkodónak, és Árpád-házi szentünk nevét viselő, a magyarok körében igen kedvelt feleségének, hanem filológiai pontosságú mű. Első részében a korai magyar nyelvű Erzsébet legenda kódexének betűhív átírását adja, a másodikban a szöveghű változatot, s végül egy komolyabb magyarázatot az első olvasatra már akkor is elég nehézkes magyar szövegnek.

Türingiai Lajos gróf szent életű özvegyének története a magyar irodalomban töretlen népszerűségnek örvendett, s ezt az ízlésesen kiválasztott kódex- és könyvanyag is tanúsítja. Magyarországon a Legendában szereplő életrajza szinte kötelező olvasmány volt a kolostorokban, s a szentbeszédekben forrásul használták fel, mint például a XV-XVI. századi híres századi ferences szónokok, Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát is. Ez utóbbinál olvashatjuk Szent Erzsébet születési helyeként Sárospatakot.

Ugyancsak a Legenda Aureát használta forrásul a Néma barát, a Karthauzi Névtelen is, akinek magyar nyelvű művét az Érdy-kódex őrizte meg a XVI. századból. Később az ellenreformáció harcaiban részt vevő Pázmány Péter Kalauza is merített példájából, hiszen a XVII. század egyúttal a misztikára és a belső lelkiségre oly fogékony pietizmus kora is volt. Mint Rozs Eszter sajtóreferens a Magyar Kurírnak elmondta: a szeptember 16. és 23. között látható kiállítás része a könyvtárban háromhavonta változó tematikájú tárlatoknak, s az előtérből nyíló terem érdekessége még a háromrészes ún. „Corvin-kárpit”, mely immár egy éve ad méltó hátteret nemzeti kultúrkincseinknek.

Matykó Károly/Magyar Kurír

Képek: Nagy Nándor