Az EP elismerte a vallási szervezetek oktatásban betöltött szerepét a fejlődő országokban

Hazai – 2023. december 14., csütörtök | 19:03

December 13-án nagy többséggel, 495 szavazattal elfogadta az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője, az európai néppárti frakció vallásközi párbeszéddel foglalkozó munkacsoportjának társelnöke jelentését az EU fejlesztési együttműködésének szerepéről az oktatás és a szakképzés elősegítésében a fejlődő országokban.

Az elfogadott jelentés kapcsán az Európai Közösség Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) sajtóközleményt adott ki, amiben a testület üdvözli, hogy az Európai Parlament prioritásként kezeli az oktatást az EU fejlesztési együttműködésében, és kifejezi, hogy értékeli a vallási szervezetek ebben betöltött értékes szerepének elismerését.

Hölvényi György jelentése hangsúlyozza, hogy Afrikában a gyorsan növekvő létszámú fiatal lakosság a szinte kimeríthetetlen természeti erőforrásokkal együtt hatalmas fejlődési potenciált hordoz magában, amelynek a kibontakoztatásához azonban szükség van a minőségi oktatásra és szakképzésre. Rámutat arra, hogy a szakképzett fiatalokra helyben van szükség Afrikában, a kontinens gazdasági fejlődésére nézve pedig káros a fiatalok Európába való elvándorlása.

A jelentés több, a Katolikus Egyház társadalmi szerepvállalása szempontjából is fontos megállapítást tesz. Többek között felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a fejlődő országokban a vallási szervezetek gyakorta az állami jelenlétet pótolják az oktatás terén. Emellett szorgalmazza a vallási szervezetekkel való partnerséget és bevonásukat az uniós fejlesztési együttműködésbe (28. és 31. paragrafus).

A jelentés tényszerű és adatgazdag képet nyújt az oktatás állapotáról a világban, és kijelöli a legsürgetőbb kihívásokat is, amelyek az oktatásban nem részt vevő gyerekek magas száma és a korai iskolaelhagyás; az oktatás minősége és a képzett tanárok hiánya; az iskolai infrastruktúra hiányosságai; az esélyegyenlőség megteremtése, a lányok és nők oktatáshoz való hozzájutásának támogatása; a partnerországok korlátozott anyagi erőforrásai; a fegyveres konfliktusok, valamint a természeti katasztrófák hatásai.

A jelentés emellett felhívja a figyelmet arra, hogy a szaporodó és elhúzódó válságok egyre több iskoláskorú fiatalt érintenek. Ennek kapcsán leszögezi: a humanitárius válságokban érintett fiatalok képzése a radikalizáció megelőzésének eszköze is.

A szöveg elfogadását megelőző tárgyalások során sikerült törölni az abortuszra való utalásokat. A születéshez és szüléshez, valamint a szexuális egészséghez kötődően pedig egyetemlegesen elfogadott dokumentumokra hivatkozik a jelentés. Az iskolai felvilágosítással kapcsolatban egyértelműen fogalmaz: csakis a tényeken alapuló, életkornak megfelelő programok lehetnek részei az uniós fellépésnek, amely azonban minden országnak saját nemzeti kompetenciája.

A helyi szervezetekkel való együttműködés erősítése mellett a jelentés tartalmazza az Európai Parlament politikai állásfoglalását arról, hogy miként javítható az EU oktatást támogató fejlesztési szerepvállalása a fejlődő országokban. Ezzel kapcsolatban Hölvényi György fel is szólítja a Bizottságot, hogy határozzon meg végrehajtási stratégiát az oktatást támogató programokat illetően, az eddigiek esetében pedig eredményorientáltabb pénzügyi tervezést javasol. Hangsúlyozza, hogy a nagyobb hatékonyság érdekében szorosabb együttműködésre van szükség a helyi szervezetekkel.

Az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása terén komoly problémát jelent a pénzügyi erőforrások hiánya. A válsághelyzeti oktatás terén ez azt jelenti, hogy a szükséges anyagi erőforrások 78 százaléka hiányzik, a „klasszikus” iskolai oktatás terén a szükséges forrásoknak pedig mintegy 21 százaléka (globális szinten 97 milliárd dollár). Ez a hiány pusztán költségvetési forrásokkal, közpénzből nem fedezhető. Ezért szükség van a magánszektor megfelelő keretek között történő bevonására, valamint arra, hogy lehetőségeikhez mérten a fejlődő országok maguk is vállaljanak kötelezettséget költségvetésük tervezésekor az oktatás támogatására. Ily módon biztosítható, hogy a partnerországokban is meglegyen a szükséges elköteleződés az oktatás támogatására – állapítja meg a jelentés.

Szó esik arról is, hogy az uniós gazdasági beruházásokhoz nélkülözhetetlen a szakképzett munkaerő helyben való megléte, valamint arról, hogy a megfelelően kialakított szakképzés lehetőséget ad a fejlődő országok fiataljainak megélhetésük megteremtésére szülőföldjükön.

A jelentés bátorítja az európai és afrikai szakemberek közötti tapasztalatszerzést, illetve a kölcsönösségen alapuló egyetemi és tudományos programok megvalósulását.

Összességében a Fejlesztési Bizottság által elfogadott jelentéstervezet egy reális, a fejlődő országok helyi viszonyait figyelembe vevő politikai állásfoglalás, amely azt tűzi ki célul, hogy több afrikai fiatal részesüljön minőségi oktatásban, és valóban helyben, saját közösségeikben járuljanak hozzá a fenntartható fejlődéshez.

*

Hölvényi György az Európai Néppárt fejlesztéspolitikai szóvivőjeként már a 2019–2024-es parlamenti ciklus kezdete óta prioritásként tekint az oktatás és a szakképzés kérdésére Afrikában. A képviselő az elmúlt években oktatásért felelős állandó jelentéstevőként több fórumon is kiállt a téma fontossága mellett, így az Európai Parlament részéről előadóként részt vett a 2022-es Európai Fejlesztési Napokon (European Development Days) és a 2023-as Európai Humanitárius Fórumon (European Humanitarian Forum) is.

Az Európai Parlamentben emellett két közmeghallgatást is szervezett, amelyek a válsághelyzeti oktatás, illetve a szakképzés kérdéseivel foglalkoztak.

A képviselő kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy az uniós álláspont kialakítása ne csupán a brüsszeli szakpolitikai célkitűzések mentén történjen, hanem mindig a helyi partnerek bevonásával határozzák meg, hogy mely területeken és milyen fellépéssel fokozható a fejlesztéspolitika hatékonysága vagy érhető el a legjobb eredmény. A Fejlesztési Bizottság 2023 elején úgy döntött, hogy megbízza Hölvényit, készítsen jelentést arról, miként tehet többet az Európai Unió azért, hogy az afrikai fiatalok helyben jussanak minőségi oktatáshoz.

A jelentés, amelyet az Európai Parlament nagy többséggel fogadott el, a Magyarország által képviselt helyben segítés politikájával összhangban a kiváltó okok helyben történő kezelését szorgalmazza.

A jelentés összefoglalója ITT olvasható, a jelentés teljes szövege pedig IDE kattintva érhető el.

Forrás: Hölvényi György irodája

Portré: Merényi Zita (archív); kiemelt kép: europa.eu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria