Az esztergomi prímási palota története

Vukov Konstantin, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára mutatta be a kötetet,  az eseményen felszólalt Hegedűs András, a Prímási Levéltár igazgatója, a kötet szerkesztője is.

A kötet elsőként vállalkozik arra, hogy a palota felépítésének 125. évfordulóján részletesen ismertesse az érseki rezidencia történetét, bemutatva a jelenlegi épületet és a benne működő gyűjteményeket. Örömmel bocsátom tehát útjára e könyvet, mely jobban megismerteti velünk múltunkat és meglévő értékeinket – írja az előszóban Erdő Péter bíboros.

A könyv, amely a Strigonium Antiquum  sorozat hetedik tagja,  jelenleg az Esztergomi Keresztény Múzeumban vásárolható meg, ára 3000 Ft. A kötetről bővebb információkat ezen a linken találhat az olvasó.

* * *

125 esztendeje, 1881. január 21-én helyezték el az esztergomi érseki rezidencia zárókövét az épület előcsarnokában, és ezen a napon szentelték fel kápolnája oltárát. 1881 márciusától 1883 januárjáig jelentős bővítés következett be az épületegyüttesben. A palota díszes fogadótermekkel, valamint korszerű konyhával, illetve biztonságos könyv- és levéltárral gazdagodott. A rezidencia Kopácsy József egyházkormányzata alatt vált állandó székpalotává, Scitovszky János pedig levéltárat épített hozzá.

A mértéktartóan ünnepélyes megjelenésű Prímási Palota egyházkormányzati központként ma is működik: intézményei, irodái és lakói élettel töltik meg tereit, termeit. Az épületben elhelyezett gyűjtemények, a Keresztény Múzeum, az Érseki Simor Könyvtár és a Prímási Levéltár látogatói, kutatói számára pedig eleven vonzerőt jelentenek az itt fellelhető művészi kincsek, történeti értékek.

Az épületet most építésének kerek évfordulója állítja reflektorfénybe, ha nem is a széles nyilvánosság, de az építészettörténészek és az érdeklődők körében.

A Keresztény Múzeum Régi Képtárában március közepén nyílt kiállítás a Prímási Levéltár tervrajzainak bemutatásával a korábbi épület múltját tárta a látogató elé. Új fényképfelvételek segítségével pedig a jelenkori állapotot ismertette, a kert történetének ugyancsak figyelmet szentelve.

Magyar Kurír

Képek: Mudrák Attila