Báthory Miklós és kora – kiállítás Vácott

Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Beer Miklós váci megyéspüspök a Báthory Miklós váci püspök és kora című kiállítást április 22-én délután a váci Nagypréposti Palotában. A tárlatot a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény szervezte a nagy reneszánsz kori püspök halálának 500. évfordulója alkalmából.

A megjelenteket Pálos Frigyes prépost, az Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója köszöntötte, emlékeztetve arra, hogy a történelem során a püspökök sokszor tudtak mecénások lenni, segítve ezzel a kultúra és a művészetek fejlődését. 

Beer Miklós megyéspüspök megnyitó beszédében kiemelte: kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a nagy püspök hagyatékából megmaradt tárgyi emlékek „tenyérben elférnek”, de mégiscsak kézzelfoghatók, akár a Báthory címerkő, akár a késő középkor ötvösművészetének szép darabja, az Ecsegi kehely vagy a Báthory madonna. „Ezek az emlékek, az a kevés ami megmaradt, nekünk magyaroknak nagyon sokat számítanak, arra bátorítanak, hogy mi is itt, ahol élünk, felelősséget érezzünk azért, hogy mit hagyunk magunk után utódainknak” – fogalmazott.

A kevés, ám értékes eredeti tárgyi emlék mellett a kiállítás rendezői a korról, a Váci Egyházmegye reneszánsz emlékeiről adnak képet, és bemutatják azokat a viszonyokat, kapcsolatokat amelyek nyomon követhetők Báthory Miklós életében.

A kiállítás szerdától péntekig 14 és 18 óra között, valamint szombaton és vasárnap 12 és 18 óra között tekinthető meg az Egyházmegyei Gyűjteménynek otthont adó Nagypréposti Palotában.

A kiállításról, illetve a Báthory emlékévről Beer Miklós püspök nyilatkozott szerkesztőségünknek. A vele készült beszélgetés Megkérdeztük rovatunkban olvasható.

*  *  *

Báthory Miklós (1435 körül – 1506)
Galeotto Marzio tanítványa volt Bolognában, 1475-től váci püspök. Vácott és Nógrád várában reneszánsz stílusban építkezett. Francesco Bandini barátja volt, Marsilio Ficinóval és Sebastiano Salvinival levelezett, Magyarországra hívta őket. Ficino filozófiai munkáját ajánlotta neki. Guarino Veronese fiával, Battistával is levelezett. Mátyás király nagyra becsülte, de az 1480-as évek elején haragra gerjedt iránta. Mátyás halála után Vácott nyilvános főiskolát alapított, melyen neves itáliai professzorok (Pescennio Francesco Negro, Bernardino d'Udine) vezetésével az összes tudományt tanították. Verses történeti művet írt, amely elveszett.

Magyar Kurír

Kép: hungart-euroweb.hu