
Az ünnepségen részt vett többek között Balog Zoltán lelkész, mint az ünnepség házigazdája, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője, Wittner Mária '56-os halálraítélt és több országgyűlési képviselő is.
Isten legyen a hősök jutalma!
Veres András beszédében arra a közel 100 millió áldozatra emlékezett, akik az ún. békeidőben lelték halálukat. A kommunizmus áldozatainak emléknapja az emlékezésen és imádságon túl pedagógiai szempontból is fontos – hangsúlyozta, hiszen felnőtt egy generáció, amelynek a kommunista diktatúra már csupán történelem. Azonban okulni kell a történelemből, és mindent meg kell tenni azért, hogy soha többé ne legyen hasonló véres diktatúra. Az áldozatok között vannak, akik sorsszerűen szenvedték el a halált, és vannak, akik tudatosan, bátran adták életüket az igazságért és embertársaikért. Egyikük áldozata sem merülhet a feledés homályába. Az igazságérzet és a jóvátétel utáni vágy azonban semmiképpen sem keveredhet a bosszúvággyal. Számunkra Jézus szavai adnak eligazítást – figyelmeztetett a püspök: „szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért!"
„Imádkozzunk tehát nem csak az áldozatokért, hanem azokért is, akik őket áldozattá tették!” Akikre ma emlékezünk, hősök: a bátorság, az erény, az állhatatosság és az emberség példaképei. „Isten legyen a hősök jutalma, üldözőik pedig találjanak Istenben irgalmas bírára!”
Engesztelődjetek ki szívből egymással!
Az áldozatokért mondott közös imát követően Veres András püspök a nagyböjti időre hívta fel a figyelmet. A feltámadás megünneplésére készülünk, s az egyház ebben az időszakban különösen is nagy hangsúlyt fektet az őszinte kiengesztelődésre. Isten országa akkor érkezik hozzánk, ha bűnbánatot tartunk és kiengesztelődünk egymással. Nem elég színlelni a megbékélést, hanem szívből, őszintén kell megbocsátanunk és keresnünk magunk számára is a megbocsátást. „Akkor lehetünk az isteni irgalmasság tanúi, ha saját életünkben nem a bűn és a gyűlölet, hanem a szeretet győzedelmeskedik.”
A jelenlévő politikusokat arra figyelmeztette: soha nem mondhatnak le az igazság érvényesítéséről, minden erejükkel ezen kell munkálkodniuk szeretettel és türelemmel, de határozottan és következetesen, hiszen ha alapvető erkölcsi értékekről van szó, nincs helye a kompromisszumnak. Erre mutatnak példát a hősök is, akikre ma emlékezünk.
Imádság hazánkért, nemzetünk jövőjéért
Elmélkedésének utolsó részében Veres András püspök a 2006-ban a magyarság lelki megújulásáért meghirdetett nemzeti imaévre utalt, amellyel a Püspöki Konferencia többek között az 1956-os forradalom áldozataira akart emlékezni, valamint fel kívánta hívni kortársaink figyelmét a jelennel és a jövővel kapcsolatos személyes felelősségre.
A szolidaritás gyengülése, az erőszak terjedése, a házasság és a családi élet védelmének hiánya, a születések számának csökkenése sokak jelen- és jövőképét teszi reménytelenné. Hangsúlyozta: ennek legnagyobb oka a hit hiánya. Az ember elveszítette Istent, a vele való kapcsolatot, és ezzel együtt a szeretetet is. Szeretet, vagyis Isten nélkül az Isten képmására teremtett ember torzóvá válik, s ez megmutatkozik érzésein, gondolkodásmódján, egész életén, a családhoz, a hazához való viszonyán. „Ezért a mai megemlékezésben hazánkért, nemzetünk jövőjéért is imádkoznunk kell.” A hívő embernek szabad, sőt kötelező is szomorkodnia népe pusztulása láttán, de ennél is fontosabb a személyes felelősségvállalás, amellyel népünket kiemelhetjük az erkölcsi süllyedésből – hangsúlyozta Veres András püspök. A politikusok hivatása, hogy képességeiknek és lehetőségeiknek megfelelően mindent megtegyenek a nemzet és a haza felemelkedéséért, s védelmezzék a keresztény értékeket. Végül a püspök Vaszary Kolos bíboros mondását idézve zárta gondolatait: „Ezt az országot kard szerezte, de a kereszt tartotta meg.”
Török Viktória/Magyar Kurír