Consummatum est

Egyek már a kereszt és a test
Úgy fonódik rá a durva fára
Mit vére lep s a pára
Hogy eltorzul zsenge álla
S válla
Lekornyul. Dúlt izma elernyed
S két kifacsart keze ugy ugrik
hátra
Mintha engedne az atyai szigor
S e percben nőne ki a szárnya!
Azt hinnéd vége.
Pedig csak a kezdet.

Puszta Sándor: Hármasoltár a dómban - Consummatum est