Gondolatok az olvasmányhoz (Iz 9,1-3.5-6)
„A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát.” A János evangélium prológusa folytatja ezt a mondatot: „Az Ige volt az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít. A világba jött, a világban volt, általa lett a világ, mégsem ismerte föl a világ.” (Jn 1,9-10) Olyan tömör és tartalmas ez a mondat, hogy könyvtárak terjedelme képes csak befogadni ennek kifejtett tartalmát.
Mi az a sötétség és világosság, amiről itt hallunk? A fizikai világban naponta tapasztaljuk a világosság és sötétség váltakozását. Így karácsonyi időben a sötétség uralkodik. Erről az általunk naponta váltakozóan jelenlévő világosságról és sötétségről szól a próféta és a János evangélium? Biztosan nem a fizikai világ jelenségéről szólnak ők. Talán a a Teremtés könyve zavarja meg a világosság és sötétség bibliai értelmezését, mert ott ezt olvassuk: Isten szólt: „Legyen világosság”, és világos lett. Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől. A világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig éjszakának. Azután este lett és reggel: az első nap. Pedig ez „nap” kifejezés nem lehet azonos azzal a „nap”-al, ami az égitest járásától függ, pontosabban a Föld forgásától. Ezt pedig az ókor embere is tudta, hiszen csak a negyedik nap eseménye az égitestek megteremtése. Nem hiszem, hogy ez a körülmény elkerülte volna az ókor emberének figyelmét. A Názáreti Jézus kijelenti, hogy „én vagyok a világ világossága, aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (Jn 8,12) Biztosan nem az égitestre gondol. Az égitest és az általa keletkező világosság csak hasonlat, ha bibliai értelemben beszélünk a világosságról. Hosszabb magyarázat helyett itt csak annyit mondhatunk: „aki meg akar világosodni, ne a Napba nézzen, hanem kövesse Krisztust, és megvilágosodik. Ez a követés nem spórolható meg úgy sem, hogy valaki olvas Krisztusról az evangéliumokban. Nem elméleti tudásra van szükség a megvilágosodáshoz, hanem a Krisztus követésében szerzett tapasztalatra.
Gondolatok a szentleckéhez (Tit 2,11-14)
Az igaz és a hamis fogalma mindenki számára világos, evidens, egyértelmű. A karácsony is lehet igaz és hamis. Milyen a hamis karácsony? Olyan, ami külsőségekben áll csupán: karácsonyfa, csillogás-villogás, ajándék, ünnepi ételek és italok. Pedig a legtöbb ember számára ennyi a karácsony. Hozzáteszem, még attól sem lesz igazi a karácsony, hogy elmegy valaki az éjféli misére. Mitől lesz igazi a karácsony? Pontosan erről ír Pál apostol tanítványának, Titusznak. Ebből a levélből olvastunk fel ma. Ha szakítunk az istentelenséggel és az evilági vágyakkal, ha fegyelmezzük magunkat, ha szentül élünk. Ennyi! Nem több. Aki ezt legalább egy napra komolyan megkísérli, annak az a nap karácsony lesz, igazi karácsony. Ha egy éven át folytatja ezt a kísérletet, egy évig tart majd számára a karácsony. Ha egy életen át teszi ezt, egész élete igazi karácsony lesz, mert személyében megjelenik Krisztus szelleme, a világosság. Övé lesz az élet világossága, ő maga is világosság lesz. Mert azt is mondja az Üdvözítő: „Ti vagytok a világ világossága.” (Mt 5,14a)
Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 2,1-14)
Olvasom az evangéliumot, ezt a karácsonyi történetet, amit ma is hallottunk. Isten tudja hányszor hallottam vagy olvastam már gyermekkoromtól máig! Amikor elkezdem olvasni, valami azt súgja, hogy ezt már könyv nélkül is tudod, oda sem kell figyelni. Egyébként is már minden településen van élő vagy gyakrabban bábukból készített „Betlehem” és minden templomban is látjuk ezt gyermekkorunktól. Mindent tudunk a karácsonyról: a kis Jézus jászolban, mellette Mária és József, távolabb a pásztorok, az állatok és még távolabb a napkeleti bölcsek. Mi újat mondhat még a karácsony egy idős embernek?
Elhatároztam, hogy most úgy olvasom el az evangéliumot, mintha először olvasnám életemben, minden előzmény nélkül.
Először is, ki az a Lukács, aki megírta ezt a történetet? Művelt antiochiai szír férfi, foglalkozását tekintve orvos. Jézus feltámadása után úgy 20 évvel megismerkedik a krisztusi tanítással és keresztény lesz. Pál apostolnak alkalmanként kísérőtársa. Nevéhez kapcsolódik a négy közül egy evangélium, egy változata Krisztus életének és tanításának. Amint evangéliuma elején írja, gondosan utánajárt mindennek, amit Krisztusról hallott. Ezek után nézzük mit ír Jézus születéséről!
Sajátos módon, de a korabeli szokást követve jelöli meg az időpontot. A római császárt Augustust és szíriai helytartóját Quiriniuszt nevezi meg, akiknek urakodása idején az esemény történt. Krisztus születése után 527 évvel egy Dionisius Exiguus nevű szerzetes végzett ezek alapján számításokat, és számításai alapján írunk ma Krisztus születése után 2010-t.
Megtudjuk továbbá, hogyan kerülnek Jézus szülei, Mária és József Betlehembe, ahol a kis Jézus egy istállóban látja meg e világot, mivel nem találtak máshol szállást. Itt máris elakadok, ha arra gondolok, hogy Jézus születését a gondviselő Isten készítette elő. Nem is lehetett ez másképp. A prófétákkal évszázadokon keresztül ígérte ezt a születést. A próféták egyértelműen Dávid király leszármazottjaként jelölték meg a messiást. Emberileg gondolkodva azt mondhatnánk, hogy ez így illik. Illik, hogy a messiás a legnagyobb király későbbi utódja legyen vér szerint is. Igaz is volt, amit a próféták jövendöltek ebben a tekintetben. De mennyire félrevezeti ez a körülmény az emberi módon gondolkodó embert. Nemcsak a nép képzelte királyi palotába a messiást, de még az evangéliumból ismert napkeleti bölcsek is a királyi palotában keresik a zsidók királyát, akinek csillagát látták napkeleten. Tréfa vagy jól megfontolt szándék a gondviselő Isten részéről, hogy istállóban születik meg a messiás? Tovább vizsgálva a körülményeket, nagy következetesség fedezhető fel azokban. Józsefről a hagyomány úgy szól, hogy ács volt. Mária sem királynő, hanem ahogy magát nevezi „az Úr szolgáló leánya”. Annyi biztos, hogy Jézus szülei a legegyszerűbb emberek közül valók.
Mi erre a magyarázat? A Názáreti Jézus emberi egyszerűsége, mely hitelesíti azt az embert Isten hasonlóságára formáló tanítást, mely felülmúlhatatlanul igaz eszmét hordoz és kínál minden kor emberének. Teljes az összhang Krisztus tanítását, születésének körülményeit és emberségét illetően.
Buzgán József
buzgan.jozsef [kukac] gmail.com
Magyar Kurír