
A megyéspüspök kiemeli, hogy a papi hivatás három területe szorosan összekapcsolódik Krisztus messiási küldetését példázva. Ez a három terület pedig a királyi, a prófétai és a papi feladatkör. A királyi feladatkörben jelenik meg a pap szervező, emberi igényeket meglátó, karitatív segítséget nyújtó tevékenysége. A prófétai szolgálatban a pap Isten üzenetét továbbítja az emberek felé. A papi szolgálat által pedig Krisztus élete válik jelenvalóvá és hatékonnyá minden kor embere számára. A pap így lesz alter Christus, azaz Krisztus képmása, jele, megjelenítője ebben a világban.
A főpásztor ezt követően annak a világnak a kihívásairól beszél, amelyben élünk. Itt elsősorban azt emeli ki, hogy a pap feladata az emberek szolgálata és azok belső formálása, átalakítása, ami azt jelenti, hogy az embert kell megváltoztatni, nem pedig Istent kell az emberekhez alakítani. A papnak tehát nem a szekularizált világ szószólójának kell lennie, hanem az Isten szavát kell közvetítenie egy olyan világban, amely tele van tévedésekkel, csúsztatásokkal, hazugságokkal. A papság volt az egyetlen, amely a diktatúra időszakában is fel merte vállalni, hogy kiáll az igazság mellett. Ma a megkérdőjelezendő ideológiai divatban is az egyház meri vállalni, hogy az igazságnak van objektivitása, az erkölcsnek normái, az embernek pedig nem csak jogai, hanem kötelességei is vannak. Mi vagyunk azok, akik a vad piacgazdaság alternatívájaként a szociális piacgazdaságot hangsúlyozzuk, a politikai lobbik hatalmi és érdekharcában a nemzet szellemi és lelki érdekeit is felmutatjuk – emeli ki a megyéspüspök.
Mayer Mihály beszél a keresztény közélet nagy kérdéseiről is. A hatalmon lévők szolgálatáról, az erkölcsről, amely felette áll a politikai erkölcsnek, az egyházban szolgálatot teljesítők feladatáról, amelyet sokszor bélegeznek úgy, hogy az egyház beleavatkozik a politikai kérdésekbe, valamint a vallás liberális értelmezéséről és ennek bírálatáról. Mayer Mihály a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iustitia et Pax Bizottságának püspök-elnöki tisztét is betölti. Ezzel kapcsolatban a püspök beszél az egyház szociális tanításáról, amelynek alappillérei a szolidaritás, az elesettek segítése és a politika, illetve az abban részt vevők felelőssége a közjó előmozdítása terén. Végül korunk nagy kihívásairól szól, arról, hogy aki Krisztus mellett kötelezi el magát, annak az árral szemben kell úsznia, vállalnia Krisztus értékrendjét még akkor is, ha ezért maradisággal vádolják. De van reményünk, amely túlmutat ezen a világon, hiszen Isten szeretete felszítja a vágyat a lelkünkben a végtelenre az igazi boldogságra.
Fazekas Orsolya/Magyar Kurír