Konferencia Szaniszló Ferenc nagyváradi megyéspüspökről

A konferencián a Szombathelyi Egyházmegye is érintve volt, hiszen Szaniszló Ferenc 1792-ben Szombathelyen látta meg a napvilágot, s pályafutásának kezdeti szakasza is a Szombathelyi Egyházmegyéhez kötődik. A nagyváradi püspökség invitálására a rendezvényen Pál Ferenc, a Szombathelyi Püspöki Levéltár levéltárosa Mozaikok Szaniszló Ferenc szombathelyi egyházmegyei munkásságához címmel tartott előadást.

Szaniszló Ferenc nagy tiszteletnek örvend Nagyváradon, és sajnálatos, hogy Szombathelyen bizony alig-alig ismerik nevét, pedig a Szily János utca 8. szám alatt, ahol nevelkedett, tábla is őrzi emlékét.

Szaniszló Ferenc a szombathelyi líceumban tanult, majd Perlaki Somogy Leopold püspök a Pesti Papnevelő Intézetbe küldte a tehetséges fiatalembert. Elöljárói, látva tehetségét a Bécsi Papnevelő Intézetbe irányították, s itt szerzett doktori fokozatot is 1815-ben. Egy évig volt a szombathelyi szeminárium prefektusa, majd egy év elmúltával az 1816-ban megalakult bécsi papnevelő intézet, a Frintáneum, vagy másképpen Agustineum tanára lett. Egy magyar érzelmű prédikációja miatt azonban eltávolították, s visszakerült Szombathelyre.

Szülővárosában kezdetben mint püspöki szertartó, majd később szemináriumi tanár és szentszéki ülnök dolgozott. A császár viszont a későbbiek folyamán is nyomon követte életét, 1823 után minden évben jelentést kért Szaniszló Ferenc munkásságáról, jelleméről. Feltehetőleg ezeknek a pozitív hangvételű jelentéseknek köszönhette, hogy 1830-ban kinevezték a pesti egyetem tanárának, 1841-től pedig az első magyar nyelvű katolikus lap, a Religió és Nevelés főszerkesztője lett, majd pedig 1844-től 1848-ig a helytartótanácsban a katolikus ügyek előadója. A forradalom és szabadságharc alatt Alsó-Ausztriában egy kolostor magányába húzódott vissza. 1850-ben a váradi káptalan hívását elfogadva nagyváradi püspök lett. Nagyváradi püspökként az árvák és szegények gyámolítójaként, a papi képzés reformátoraként, de mindenek előtt következetes hazafiként nagy hasznára volt, mind Magyarországnak, mind pedig egyházának.

1869-ben sokszori kérése után a pápa elfogadta lemondását a püspöki székről. Ezek után Szaniszló Ferenc egy ausztriai kapucinus kolostorba vonult vissza, s munkás életét még ugyanabban az évben, december 13-án Bécsben fejezte be.

Szombathelyi Egyházmegye/Magyar Kurír