Msgr. Gennaro Verolino érsek az Anger-díj első kitüntetettje
Hazai – 2004. október 2., szombat | 12:52
A magyarországi zsidóság holocaustjának tragédiája 1944. május 14-én, a vidéken élő izraeliták deportálásával kezdődött és két hónapokig senki sem volt képes megállítani azt. Ezzel egy idöben azonban számos jóakaratú ember közreműködésével megindultak a mentési akciók is. Az elmúlt évtizedekben éppúgy, mint napjainkban, az elhurcoltatások 60. évfordulóján, szinte mindenkinek egyedül Raoul Wallenberg neve jut eszébe, amikor a budapesti zsidók 1944-es megmentéséről esik szó. Ám rajta kívül más diplomaták is hatalmas erőfeszítésekkel mentették az üldözötteket, köztük Per Anger, a svéd nagykövetség titkára (Wallenberg munkatársa) és Msgr. Gennaro Verolino, az apostoli nunciatúra titkára (Angelo Rotta nuncius helyettese).
2004. június 1-jén a svéd kormány díjat alapított, melyet a két évvel ezelőtt elhunyt diplomatáról, Per Angerről neveztek el. E magas elismerést évente egy-egy „élő hősnek” ítélik oda, aki kivételes módon sokat tett az emberiségért és humanitárius tevékenysége miatt példaképként kívánnak állítani a mai társadalom – elsősorban a fiatalok – elé. A máris rangos kitüntetést első alkalommal a most 98 éves Gennaro Verolino érsek, nyugalmazott apostoli nuncius kapja. Természetesen nem véletlen, hogy az egykor Budapesten együtt dolgozó két diplomata neve 60 év elteltével újra egymás mellé kerül. Per Anger sohasem mulasztotta el, amikor saját budapesti zsidómentő akcióiról nyilatkozott, hogy nagy szeretettel kihangsúlyozza az apostoli nunciatúra, különösen is Msgr. Verolino bátorságát, emberségét és küzdelmeit a zsidók megmentéséért. Így érthető, hogy a Per Angerröl elnevezett díj létrehozásakor az ő élő özvegye azt kérte a svéd kormánytól, hogy az első kitüntetett Msgr. Gennaro Verolino legyen.
Angelo Rotta apostoli nuncius hamar belátta, hogy még a legkeményebb tiltakozások és diplomáciai eszközök is hatástalanok maradnak a deportálásokkal, a fasiszta őrülettel szemben. Így a magyarországi pápai nagykövetség, XII. Pius pápa személyes támogatásával és Mons. Verolino gyakorlati irányításával, haladéktalanul elkezdte az elhurcoltatás előtt álló zsidók mentését, három módon. A diplomáciai képviselet budavári épületében – a legszigorúbb titokban – 200 rászorulót rejtegettek hónapokon át. Emellett, kiváló találékonysággal, Újpesten 12 önálló házat béreltek ki, melyeket nagykövetségi épületté nyilvánítottak, így biztosítván a diplomáciai immunitást a benne lakóknak és kizárván a nyilas karhatalmisták behatolásának lehetőségét – e házakban 3.000 zsidó talált menedéket. Ezenkívül levéltári jegyzékek tanúsága szerint közel 12 ezer oltalomlevelet adtak ki a nunciatúra e célra felállított külön irodájában, mely az akkori nemzetközi jog alapján az útlevéllel egyenértékű dokumentum volt. A számok azt mutatják: 60 évvel ezelőtt a szentszéki diplomácia 15.000 zsidót mentett meg Budapesten, többet mint az összes többi nagykövetség együttvéve, hiszen Svájc 7.800, Svédország 5.000, Portugália 698 és Spanyolország 300 zsidót tudott megmenteni, szintén rendkívül áldozatos munkájával.
Maga a díj: egy emberi szív súlyú és formájú ezüstplakett, valamint 200.000 svéd korona (vagyis 22.000 euró); melynek átadására október 1-jén, pénteken este 7 órakor kerül sor azért Rómában, hogy Msgr. Verolino személyesen vehesse át e magas kitüntetést Göran Persson svéd miniszterelnöktől, aki kizárólag ezért fog Rómába repülni, mindössze néhány órára. A nagyszabású ünnepséget a Svéd Királyság olaszországi és szentszéki nagykövetsége közösen szervezi, mintegy 300 meghívott részvételével. VR/MK