Budapest: Több ezren – diákok, tanárok, szülők – demonstráltak tegnap az Oktatási Minisztérium előtt, tiltakozva az egyházi iskolákat hátrányosan érintő költségvetési intézkedések ellen. A Budai Margitosok Baráti Köre által szervezett békés, gyertyás demonstráción jelen volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja, valamint képviseltette magát a másik három történelmi egyház, a református, az evangélikus és a zsidó hitközség is. Ahogyan a rendezvényen elhangzott: ez a gyűlés a szeretet és az összefogás fóruma.
Valamennyi felszólalásban közös volt, hogy az egyházi iskolák egyetlen fillérrel sem kérnek a költségvetési támogatásból többet annál, mint amennyi az egyenlő bánásmód elvéből következően megilleti őket. Az előadók követelték, hogy Magyar Bálint oktatási miniszter vonja vissza támogatás-elvonó elképzeléseit.
Szabadság, felelősség, szeretet
Péchy Rita, egy alapfokú katolikus művészeti iskola igazgatónője arra figyelmeztetett: ezekbe az iskolákba nagyon sok hátrányos helyzetű, tehetséges gyerek jár. Ha csökkentik ezen iskolák támogatását, ezek a diákok támasz nélkül maradnak, s nagyon könnyen elkallódhatnak. Pedig tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy a művészeti nevelés révén toleranciát, mások tiszteletét, szolidaritást, türelmet tanulnak a diákok, és azt is, hogyan gyűrjék le a stresszt, hogyan kezeljék, oldják meg emberi módon problémáikat. A művészet és az erkölcs nevelő ereje nélkül elpusztul az élet, az egyházi iskolákat kirekesztőké is – fogalmazott az igazgatónő.
Hoffmann Rózsa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézetvezető egyetemi docense feltette a kérdést: „Miként lehetséges, hogy egy demokratikus jogállamban a törvényt beterjesztő kormány világnézeti alapon tegyen különbséget gyermek és gyermek, illetve oktatási intézmények között?” A tanszékvezető követelte, hogy látszategyeztetések helyett kezdődjék valódi párbeszéd a minisztérium és a pedagógusszakma sokszínűségét reprezentáló szervezetek között.
Az evangélikusokat képviselő Schulek Mátyás iskolaigazgató felrótta a szaktárca vezetőjének, hogy hol azért fordul az ombudsmanhoz, mert a gyermekek kivezénylését gyanítja a megmozdulással kapcsolatban, hol meg azért, mert a katolikus iskolákban a diákok és a tanárok reggelente együtt imádkoznak a felekezeti intézményeket sújtó kormányszándék megváltozásáért. Az igazgató hangsúlyozta: a Miatyánk egyetemes ima, azt imádkozva nem csak saját magáért, hanem másokért is, mindenkiért imádkozik az ember, s arra kérte az egybegyűlteket, mondják el közösen a következő sort: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma…” Schulek Mátyás szerint talán az a baj az egyházi iskolákkal, hogy nem nyájembereket, nem konzumidiótákat és plazacicákat nevelnek, és az ott képviselt értékrend szétterjedhet az országban. Úgy látszik, egyeseknek nem tetszik, hogy az egyházi iskolák szabadságra, felelősségre, szeretetre nevelik diákjaikat.
A reformátusok részéről Hoppál Péter igazgató az ellen emelte föl a szavát, hogy az Oktatási Minisztérium relativizálja a népszámlálás vallási adatait, és tudatosan félrevezeti a közvéleményt finanszírozási kérdésekben, azt sulykolva, hogy mindeddig az egyházi iskolákba járók élveztek támogatási előnyöket, ami egyszerűen nem igaz. Hoppál Pál egyértelműen követelte az oktatási tárca vezetőjétől, hogy vonja vissza diszkriminációs javaslatait.
Ez a demonstráció az emberi méltóságért történt
Pápai Lajos győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia iskolabizottságának elnöke zárszavában elmondta: ennek a csendes demonstrációnak elsősorban az volt a célja, hogy világos legyen mindenki előtt: az egyházi iskolákra óriási szülői igény van. Azt is be kívánták mutatni, hogy milyen értékekkel gazdagítják ezek az iskolák az egész magyar társadalmat. A főpásztor leszögezte: alapvetően tévesek azok a demagóg megállapítások, melyek azt állították, hogy az egyházi iskolába járó gyermekek után több támogatást kaptak, mint amennyit az önkormányzati iskolák kapnak diákjaik után. Ugyanis a fejkvóta azonos volt, a kiegészítő támogatás pedig, amit az adófizetők pénzéből az önkormányzati iskoláknak az önkormányzat, az egyházi iskoláknak a minisztérium juttatott el, szintén azonos volt. A kormányzat mérte fel, hogy például 2002-ben egy gyermekre eső kiegészítő támogatás mennyi volt országosan az önkormányzati iskolákban és ennek átlagát kapták az egyházi iskolák az idén, 2004-ben. Vagyis, bár a kiegészítő támogatás fillérre pontosan azonos volt, valójában annyival kevesebbet kaptak, amennyivel a 2002-es összeg 2004-ben kevesebbet ért. A demonstrációval szerették volna arra is felhívni a társadalom figyelmét, hogy a 2005-ös költségvetés tervezete milyen diszkriminatív módon akarja csökkenteni az egyházi iskolák finanszírozását. Ez a csendes és méltóságteljes demonstráció nem irányult senki ellen. Ez a demonstráció valamiért történt. Ez a valami az emberi méltóság, az azonos emberi jogok, az esélyegyenlőség, a szabadság, egyszóval az Európai Unió egy tagállamához méltó polgári demokrácia – fogalmazott Pápai Lajos győri püspök, azt kívánva végezetül, hogy a közelgő ünnepekre „töltse be szíveinket Isten békéje.”
A résztvevők a demonstráció végén petíciót nyújtottak át Magyar Bálint megbízottjának (a miniszter Maastrichtban van, oktatási konferencián – a szerk.). Ebben azt kérik, hogy ne tegyenek különbséget az egyházi és az önkormányzati intézmények diákjai között, és ne hozzanak olyan intézkedést, amely miatt egyes iskolatípusok, például a művészeti iskolák tandíjat legyenek kénytelenek bevezetni, ne kényszerítsék a kistelepüléseket iskolák bezárására, az egyházi intézmények támogatására vonatkozó adatokat pedig a valóságnak megfelelően mutassák be
Az egész demonstrációra jellemző volt a békés, szelíd légkör. Mintha nem is tüntetésen lettünk volna, hanem egy nagygyűlésen, ahol a keresztény nevelés alapelveiről, tennivalóiról fogalmazzák meg gondolataikat az előadók. A beszédek közben Istent és Jézus Krisztust dicsőítő énekek szóltak, a szeretet végtelen hatalmáról. Versek, dalok hangzottak el a kereszténység lélekformáló erejéről és a hazaszeretetről. Azzal kapcsolatban pedig, hogy Magyar Bálint az ombudsmanhoz fordult a rendezvény miatt, mert szerinte törvénysértő, hogy gyerekeket is hívnak a tüntetésre, és színvallásra kényszerítik a szülőket, elhangzott: egyetlen diákot sem kényszerítettek a rendezvényen való részvételre. A szülőket az iskolák levélben értesítették a gyűlés céljáról. A diákok önként, szüleikkel, vagy iskoláikkal együtt jelentek meg, s végig a rendezvény méltóságteljes légköréhez illően viselkedtek. MK
Parlamenti döntések – történt elmozdulás, de nem elegendő
Tegnap az Országgyűlés szavazott a költségvetési módosító indítványokról. A mai Népszavában Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára furcsállotta, hogy az egyházi iskolák pont arra a napra időzítették demonstrációjukat, amikor az Országgyűlés döntése értelmében több, az egyházi iskoláknak járó normatíva is emelkedik. Elmondta: több módosító indítványt az egyházakkal folytatott egyeztetés nyomán nyújtottak be. Az egyházak kiegészítő normatívája az eredetileg tervezett 110 ezer forint helyett 128 ezer forintra emelkedik, emellett mintegy 20 ezerrel nő az alapnormatíva is, amelyet minden óvoda, általános iskola megkap. A parlament lemondott az egyházi iskolák és szociális intézmények finanszírozásának átalakításáról. Az önkormányzati iskoláknak járó költségvetési normatív támogatások túlnyomó részét megkapják az egyházak is, beleértve a nagyobb osztálylétszámokat ösztönző kiegészítést is. Semjén Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint azonban a tegnapi döntéssel csak valamelyest emelkedett az egyházi iskolák állami támogatása, de még mindig nem éri el az önkormányzatiaknak jutót. Az önkormányzati iskoláktól eltérően csak a kötelező oktatási feladatokra kapnának kiegészítő támogatást az egyházi iskolák. Így nem kapnak támogatást a bejáró diákok, elmarad a kollégiumi támogatás, az ingyenes tankönyv biztosítása, de a kedvezményes étkeztetésre sem jut költségvetési támogatás.
A parlament tegnapi döntésével kapcsolatban megkérdeztük Kőrösiné Merk Hildát, a keddi demonstráció sajtómegbízottját, a Budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium igazgatónőjét és Veres András püspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárát.
Kőrösiné elmondta: kedvező változás, hogy a katolikus iskolákban dolgozók közalkalmazotti státusza megmarad. Ugyanígy az is, hogy az egyházak kiegészítő normatívája 110 ezer forintról 128 ezerre növekedett. Igaz, hogy idén 133 ezer forint volt ez az összeg, de a jövő évi csökkenés nem csupán az egyházi, hanem az egész közoktatást sújtja. Az igazgató asszony úgy véli, a tegnapi békés demonstrációnak is nagy szerepe van abban, hogy ezeket a kedvező változásokat a parlament végül elfogadta. Mivel azonban az egyházi iskolák több kérése sem teljesült, további tárgyalásokra van szükség.
Veres András kifejtette: a vita a kormányzat és az egyházi iskolák között nem az összegről folyik, hanem az elvről. „Nem tudjuk elfogadni azt, hogy az állami iskolákkal ellentétben az egyházi iskolák ne kapják meg a normatíva kiegészítésének bármelyik részletét, amely az egyenlő finanszírozás elvét biztosítaná” – fogalmazott a püspök, titkár. A parlamenti döntés kétségkívül elmozdulás, csak nem elegendő. Az egyház nem azért küzd, hogy az egyházi oktatási intézmények pozitív megkülönböztetésben – „netalántán ahogy miniszter úr mondja, plusz támogatásban – részesüljenek, nem erről van szó, csupán arról, hogy az önkormányzati iskolákat megillető finanszírozást mi is kérjük az iskoláink részére. Konkrétan a következőkről van szó: a normatívának lesz egy kiegészítője, 10 ezer forint, ezt az egyházi iskolák nem kapják meg; a bejáró normatívát szintén nem kapjuk meg; nem vagyunk jogosultak a szociális rászorultság függvényében járó ingyenes, vagy kedvezményes tankönyvvásárlásra; ugyanígy nem jár az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés, és a kistérségi plusztámogatás sem. Számtalan olyan eleme van tehát még ennek a kiegészítő támogatásnak, amit ha nem kapunk meg, akkor az számunkra elfogadhatatlan – mondta a püspöki kar titkára. MK
Lásd még:
Képes tudósítás az eseményről a katolikus.hu újdonságok oldalán
