Ósdi vagy trendi-e a kereszténység – Fórumbeszélgetés a debreceni Campus Fesztiválon

Az első kérdés mi más lehetett volna, mint hogy mit is jelent, hogy valami ósdi vagy trendi. A költő és a lelkész onnan közelítette meg, hogy milyen hatást gyakorol rájuk, nem pedig a keletkezési idő felől. A trendi tehát az, ami hat, releváns. A színész-énekes pedig felvetette, hogy egyáltalán egyértelmű-e, hogy a trenddel haladnunk kell.

Ezt követően konkrét kérdéseken keresztül vizsgálták meg, hogy ki és mi a trendi. Ketten amellett tették le a voksukat, hogy Ferenc pápa az, mivel próbálja előregörgetni a dolgokat, míg Müller Péter Sziámi felhívta a figyelmet, hogy mennyire viszonylagos a megállapítás, hisz valakinek a pápa kicsit modernista.

Az Isten-haza kérdést erre a mérlegre állítva igazán mély vizekre eveztünk. Mindenki szerint fontos és követendő értékekről van szó, de ha túl sokat emlegetik, le lehet járatni ezeket a szavakat. Müller Péter Sziámi a saját személyes dilemmáját abban látta, hogy bár ezek mind fontosak a számára, de szabadgondolkodó révén távol áll tőle, hogy egy ortodox, -izmussá merevedett, már ósdivá váló értelmezést valljon a magáénak.

A moderátor provokatív kérdése, hogy mennyire sikerül ma a keresztény embernek a küldetését betöltve az evangéliumot hirdetni, adta a következő témát. A lelkész szerint kétségtelenül van mit tanulni. Első lépésnek azt tartja, hogy vágyódjunk az Istenre, engedjük be az életünkbe ott, ahol vagyunk, és legyen relevánssá. Példaként pedig a nagymamáját mint biztos alapot nevezte meg. Dánielfy Gergő kritikusan úgy látta, hogy globális szinten ezt nehéz megfogalmazni, mert a szív kimarad, de helyi szinten ott lehet a hiányolt szeretetközösség, ahol Istennel lehet találkozni. Müller Péter Sziámi a szeretet szó gyökerét boncolgatva bizonyította, hogy a szertartás, szerves és szeretet szavak összetartoznak. A megszólított pap-moderátor is Jézus szeretetparancsolatában határozta meg a legfőbb üzenetet.

A magyarországi helyzetre térve a színész két negatív, hiteltelen példát hozott fel, amikor trendi akart lenni az Egyház (a passió és Tóth Gabi bírált részvétele az eucharisztikus kongresszus követeként). Kovács Gergő egy campusos élményét felidézve úgy gondolta, hogy valódi Krisztus-követést felmutatva hitelesek tudunk lenni. Müller Péter Sziámi pedig a hitbe kapaszkodó szegény embereket, illetve egy evangélikus lelkészek között megélt tapasztalatát hozta fel példaként.

Érdekes helyzet bontakozott ki a nézői kérdés nyomán, amely az Egyház fiatalok felé nyitását firtatva Hodász atya „letiltását” nehezményezte. Ákos atya kifejtette, hogy nincs szó ilyesmiről, hiszen Hodász atya maga döntött így, papként pedig tovább szolgál. Viszont visszafordította a kérdező felé a felvetést, mivel ő is az Egyház, aki a maga személyével is vonzóvá teheti a kortársai számára a hitet. A lelkész kiszélesítette a felvetést, mert szerinte az Egyház megtagadja a feladatát, ha bármely csoport vagy generáció nyelvén nem tud vagy nem akar megszólalni.

Felmerült a kérdés, hogy mennyire trendi felvállalni a hitet, avagy nem vagyunk-e túl tapintatosak ezzel kapcsolatban. Müller Péter Sziámi szerint egyrészt magánügy a hit, nem lehet erőszakosan téríteni, azonban mégsem mondható, hogy Istent bárhonnan ki lehetne szorítani, mert Ő egy „irdatlan erős középcsatár”. Dánielfy Gergő megoldást nem tudott mondani, de kifejtette, hogy számára visszás, ha egy Istenről szóló reklám jön vele szemben a „koszos weben”, ahol mindenféle más tartalommal lehet találkozni. Talán meglepően hangzott, amikor a református lelkész a katolikusokat hozta fel jó példaként, ahol különböző stílusok vannak jelen az Egyházon belül. Szerinte helytelen, ha egyetlen stílushoz ragaszkodnunk, mert ha érthetetlen a templomi tartalom, azzal embereket zárunk ki.

Amikor Dánielfy Gergő felvetette, hogy a templom az a hely, ahol a saját méltatlanságunkkal szembesülünk, akkor a másik művész ellenvetésként azt mondta, hogy szerinte az eredendő bűn nem egyenlő az eredendő bűntudattal. Ezzel szemben Kovács Gergő azt hangsúlyozta, hogy a kegyelemben kell hinni, mert ez segíthet a bűnnel, bűntudattal megbirkózni. Éppen a bűnnel küzdve lehet felfedezni, hogy Isten számára mi vagyunk a legfontosabbak.

Az utolsó nézői kérdés a hit személyes felvállalására vonatkozott. Dánielfy Gergő úgy gondolja, hogy inkább a dalszövegeiben teszi ezt meg, Müller Péter Sziámi pedig végszóként arra hívott mindenkit, hogy rajongjunk együtt Istenért.

Az egyértelműen kiderült, hogy a saját tapasztalataink és felfogásunk alapján találjuk trendinek vagy éppen idejétmúltnak a hitet, az Egyházat és Istent.

Forrás és fotó: Szóljbeapapnak.blog.hu

Magyar Kurír