Paskai László: Habsburg Ottó elkötelezett keresztény volt

Az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly trónörökös fia lelki üdvéért tartott szertartáson XVI. Benedek pápa Habsburg-családnak írt, részvétet nyilvánító üzenetét Veres András szombathelyi megyéspüspök olvasta fel. A misén részt vett a gyászoló családon kívül mások mellett Schmitt Pál köztársasági elnök; Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke; Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter; Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, illetve a diplomáciai testület és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia számos tagja.

A bíboros kiemelte: Habsburg Ottó „egész életét jellemezte az elkötelezett és következetes keresztény magatartás”, ami „külön tekintélyt adott személyének és munkájának”. Kitért arra, hogy közreműködésével zsidó emberek ezrei menekültek meg a deportálástól a holokauszt idején. Paskai László arról is beszélt, hogy Habsburg Ottónak „mély szimpátiája volt a magyarok iránt. Tökéletesen beszélt magyarul. Lehetőségeihez képest küzdött a magyar érdekekért”. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején segítette a menekülteket; felesége, Regina pedig magyar menekülteket fogadott be egy müncheni menekült kórházba - hívta fel a figyelmet. Mindszenty József bíboros 1949-es perének újratárgyalásával kapcsolatban Paskai megjegyezte: a perben vádként szerepelt Mindszenty József találkozása Habsburg Ottóval Amerikában. Habsburg Ottó a per újratárgyalásakor tett vallomása azonban világossá tette, hogy a találkozás alkalmával nem történt semmiféle összeesküvés, sem politikai revizionizmus - hangsúlyozta a bíboros.

Az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fiának szívurnáját családi körben helyezték el latin nyelvű vesperás keretében, ökumenikus áldással a pannonhalmi bencés főapátság altemplomában. Szíve Pannonhalmára hozatala Habsburg Ottó rendelkezése volt. Beszédében Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát arra emlékeztetett: Habsburg Ottó a bencés diákként tanultakhoz mindvégig hű volt, és erre ők is büszkék. Emellett hitvalló katolikus keresztényként, európai műveltségű politikusként, „magyar szívvel érző nagyszerű emberként” és jó családapaként méltatta az elhunytat. Ezt követően Bölcskei Gusztáv református püspök, Fabinyi Tamás evangélikus püspök, Markovics Zsolt főrabbi és Várszegi Asztrik mondott ökumenikus áldó imát; majd Habsburg Ottó két fia, Károly és György főherceg vitte le a szívurnát az altemplomba, amelynek padlójában helyezték el azt. Az eseményen a Habsburg család száz tagja vett részt.

A július 4-én Németországban elhunyt politikust, egykori trónörököst a bécsi Kapucinusok templomának kriptájában temették el július 16-án, szombaton. Előzőleg a Szent István-székesegyházban (Stephansdom) mutattak be gyászmisét az elhunytért, ezer fős gyászoló tömeg, köztük európai uralkodóházak tagjai jelenlétében. Részt vettek a gyászmisén osztrák és külföldi politikusok is, köztük Jadranka Kosor horvát miniszterelnök; Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke; Karl Schwarzenberg cseh külügyminiszter és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. A koporsót ezt követően ünnepélyes menetben kísérték Bécs történelmi belvárosán át a dómtól a Kapucinusok templomáig.
   
Ahogy 1989-ben Habsburg Ottó anyja, Zita királyné temetésekor, ezúttal is a gyászszertartás része volt az úgynevezett „kopogtatási ceremónia”. Először az elhunyt egykori trónörökösi címeit, majd politikai tisztségeit sorolták fel, s a szerzetesek mindkétszer azt felelték belülről: „nem ismerjük”. Csak a harmadik kopogtatás után nyitották ki a kaput, amikor a „Ki kér bebocsátást?” kérdésre azt a választ kapták: „Ottó, egy halandó, bűnös ember”.

Habsburg Ottó koporsójával együtt Ausztriába szállították és szintén a kapucinusok kriptájában helyezték örök nyugalomra tavaly elhunyt felesége, Regina földi maradványait is.

Az utolsó magyar király, IV. Károly (I. Károly osztrák császár) legidősebb fia 98 évesen hunyt el a németországi Pöckingben.
   
MTI/Magyar Kurír