Pünkösd és Jézus Szíve – 2009. június 1.

Nem merek becslésekbe bocsátkozni, de a magukat karizmatikusoknak tartók és a magukat Jézus Szíve tisztelőknek tartók tábora alig fedi egymást. A katolikus gyakorlatban egymáshoz képest oly távolinak tűnik a kettő, pedig egyazon jézusi szeretetnek két formája.

Lángot kaptunk, a szeretet lángját. Tűzpróbát hoz a Szentlélek és a Jézus Szíve tisztelet egyaránt. A karizmatikusok magukat radikálisnak tekintik, a Jézus Szíve tisztelők meg hagyományőrzőnek, egyfajta egyházon belüli baloldal és jobboldal, és ez nem helyes.

Valószínűleg senkinek nem jutott még eszébe, hogy egyazon találkozóra összehozzon karizmatikusokat és Jézus Szíve tisztelőket, pedig ott az első Pünkösdkor biztosan jelen volt mindenfajta talentum képviselője. Azok is, akik az állandó megújulás munkálói, és azok is, akik inkább az örök értékek megjelenítői.

A szentek napról napra radikálisak, kitartóan újak. Örökké radikálisan fel tudnak állni bűneikből akár karizmájuk, akár Jézus Szíve tiszteletük segítségével.

Sánta János