Rekord nagyságú segélyek az ázsiai lakosságnak, de vajon hogyan használják föl azokat?

Róma: A kérdés szakértője, a népesség-, környezet- és fejlődéskutatással foglalkozó európai központ vezetője, Riccardo Cascioli a Zenit katolikus hírügynökségnek elmondta: jelenleg 4 milliárd dollárt különítettek el összesen a világ kormányai és nemzetközi intézményei az Indiai-óceánban kitört szökőár által sújtott nemzetek megsegítésére. Az ENSZ adatai szerint 977 millió dollár gyorssegélyre van szükség az érintett területeken, amely a sürgős beavatkozásokat finanszírozná a következő hat hónapban.
Az Európai Unió soros elnöke, José Manuel Durao Barroso bejelentette: az uniót alkotó 25 ország összesen 1,5 milliárd eurót különített el erre a célra. Az USA 350 millió dolláros támogatást helyezett kilátásba, amelyhez 200 millió dollárt gyűjtöttek magánadakozók. Ausztrália 760 millió dollárnyi segítséget ígért Indonéziának az újjáépítéshez. Ez a legnagyobb összegű segítség, amelyet Ausztrália valaha is nyújtott egy adott országnak, és ezzel Canberra az abszolút első helyen áll a szökőár sújtotta lakosság számára adakozók listáján. Az olajtermelő muzulmán országok 93 millió dollárt szánnak erre a célra. A valódi kihívást most az jelenti, hogyan használják föl a legjobban ezeket a segélyeket? Riccardo Cascioli szkeptikusan nyilatkozott az ENSZ és egyes nem kormányzati szervek elmúlt években folytatott munkájáról, ugyanis sok esetben nem az emberi élet megóvására, inkább annak számbeli csökkentésére összpontosítottak. Riccardo Cascioli szerint nem lehet kárhoztatni a délkelet-ázsiai országokat azért, mert a népesség túl gyorsan nő és az emberek a partvidék menti falvakban és városokban élnek. Ezeknek a nemzeteknek az egyik fő megélhetési forrása a halászat; abszurd lenne a halászokat a hegyekbe kényszeríteni. Sokkal inkább az emberarcú urbanizációt kell elősegíteni olyan lakóépületek teremtésével, amelyek fel vannak készítve az esetleges vészhelyzetekre. VR/MK