Szobrot szenteltek Euszták vértanúnak Herenden

A vértanú Euszták magyar földön kevésbé ismert; tiszteletét a helyi németajkú közösség hozta a településre Mária Terézia idején. Herenden kívül hazánkban csupán egy erdei kápolna viseli nevét Csákberényben.

Euszták Európa egyik legnépszerűbb szentje, Párizs második, a Notre Dame után legnagyobb templomának a védőszentje például – mutatott rá ünnepi beszédében a főpásztor. Euszták Traianus császár uralkodása idején élt az I. és a II. század fordulóján, s mint hadvezér és vadász maradt meg az utókor emlékezetében. Megtérését ő is, mint egy évszázaddal később Szent Hubertus, egy csodálatos látomásnak köszönhette: egy vadászat során megpillantott egy szarvast, amelynek agancsai között a keresztre feszített fénykoszorús Krisztus volt látható. Ennek hatására megtért feleségével és gyermekeivel együtt. Traianus császár száműzte, utódja, Hadrianus császár kivégeztette. A XIV–XV. századtól őt is a 14 segítő szent közé sorolták.

A szentmisével kezdődő ünnepen szentbeszédében az érsek a keresztény vértanúkra emlékezett. Amióta létezik az Egyház, azóta folyamatosan vannak üldözések is – mondta. Emlékeztetett a világegyházban vértanúságot szenvedett papokra és világiakra, akik nemcsak életükkel és szavaikkal, hanem vérükkel is tanúskodtak Jézus Krisztusról. Nekünk manapság már talán nem kell ilyen értelemben vértanúvá válnunk, de az minden keresztény számára feladat, hogy hitéről tanúságot tegyen szavaival és magatartásával, s ezáltal igyekezzen nem hívő, vagy hitét nem gyakorló embereket is közelebb vonzani Krisztushoz és Egyházához – hangsúlyozta Márfi Gyula érsek.

A szertartás után Vajai László polgármester; Kozma László, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma főtanácsosa és Temesvári Balázs, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács képviselője méltatta a herendi közösség hagyományőrző és értékteremtő törekvéseit, amellyel egy 16 milliós pályázati támogatás segítségével játszóteret építettek az iskola mellé és szobrot emeltek Szent Eusztáknak. Juhász Judit, a Magyar Katolikus Rádiói ügyvezető igazgatója levélben köszöntötte a várost búcsúi ünnepe alkalmából. 

A plébániaépület előtt felállított, újonnan felszentelt szobor V. Majczik Mária Magyar örökség-díjas képzőművész alkotása.

Toldi Éva/Magyar Kurír