Családok, baráti társaságok, kisebb-nagyobb közösségek, több mint százan érkeztek a programra, melynek ismertetőjegye, hogy fehér ruhában kell rajta megjelenni. Az egyeki templomban a padsorok közt megterített, fehér abroszos asztalok mellett a résztvevők többnyire a saját maguk által készített vacsorát fogyasztották el, de egymást is boldogan kínálták meg ételeikből.
A gyerekek játéka (buborékfújás, kőre rajzolás, keresős játék, torna) időnként kihívta a felnőtteket is a szabad ég alá. Az este folyamán szívecskékre írt kedves feladatok biztatták a jelenlévőket a közvetlenebb találkozásra. Például: „Szólíts meg valakit, akivel nagyon régen beszéltél!” „Ölelj meg valakit!” „Nevess ma egy jót!” E játék segítségével a vendégek között szép beszélgetések indultak el.
Volt közös éneklés, valamint egy születésnapot is megünnepeltek az est folyamán. Egy fehér tárgyakkal berendezett kicsi műteremben, vagy éppen a különleges helyszínen, a templomban egy fotós örökítette meg a „tiszta, fehér pillanatokat”.
A Vacsora fehérben (Le Diner en Blanc) rendezvény 1988 nyarán Párizsból indult, Francois Pasquier vacsorájával. Azóta számos országban elterjedt e kötetlen közösségi program szokása, melynek lényege, hogy egy település lakói vagy egy kisebb közösség tagjai fehér ruhában vacsoráznak egy előre meghirdetett nyári estén. A vacsora kellékeit, asztalokat, székeket, illetve az ételt is mindenki maga hozza. Hazánkban néhány templomi közösség is szervez ilyen vacsorát, például a nagymarosi és az egyeki plébánia.
Forrá: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Fotó: Papp Ágoston
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria