„Ferenc pápa nem lóg ki a sorból” – Máltai Párbeszéd a pápa politikájáról

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Batthyány téri központjában tartott kerekasztal-beszélgetés a Ferenc pápa „politikája” címet viselte. „Már az is egy érdekes felvetés, hogy miért került idézőjelbe a politika szó. Politizál egy pápa? Tabukat döntöget? Pop ikon? Milliók kedvence, és sokan fordulnak el tőle” – állt a meghívóban. Hogy miért szeretik sokan, abban mindenki egyetértett, de hogy miért vált ki ellenszenvet, abban már megoszlottak a vélemények.

„Ferenc pápa a mai politikusok fölé emelkedett. Nem volt nehéz. Nincsenek ma már nagy formátumú politikusok, akikre érdemes figyelni, akiket lehet követni. Furcsa, hogy egy politológus ezt mondja, de igazából a pápát követem figyelemmel, hogy mikor, mit mond” – kezdte a beszélgetést Pogátsa Zoltán politológus, közgazdász.

„Ferenc pápa az irgalmasságot tette szolgálatának középpontjába. Szimbolikus, nagyon érthető gesztus volt, amikor beiktatásánál a piros cipővel szemben a használt, fekete cipőjét vette fel. Ő a gyalog járó pápa. Azok bírálják őt, akik az irgalom helyett a hatalmat szeretik.” Ezt már a beszélgetésbe internetes összeköttetéssel bekapcsolódó Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének professzora emelte ki.

„Nem pápám, de gesztusaiban testvérként látom őt, hiteles keresztény testvérem. Naivan azt hittem, hogy a pápai kinyilatkoztatásnál nem erősebb semmi, de megdöbbentett a gyűlölethullám, amelyet kiváltott Ferenc pápa egy-egy beszéde” – mondta Kendeh K. Péter evangélikus lelkész.

„Nem lóg ki a sorból Ferenc pápa, hiszen annak idején II. János Pál pápát is folyamatos kritika érte tevékenységéért. Az is felháborodást váltott ki, amikor különböző vallási vezetőkkel egy asztalhoz ült le” – hívta fel a figyelmet Kuzmányi István állandó diakónus a pápai politika folytonosságra.

Ferenc pápa nem az egyedi esetekre koncentrál, hanem a rendszer hibáira irányítja a figyelmet. A kapitalizmus kritikájával él és a fenntarthatóság kérdéseit teszi fel, de ettől még nem baloldali vagy marxista, ahogy sokan beskatulyázzák őt – hangsúlyozta a politológus. Pogátsa Zoltán szerint Ferenc pápa arra hívja fel a figyelmünket, hogy a szegénység a társadalom által folytatott tevékenység eredménye, nem az egyén bűne. Így a társadalom tehetne is ellene rendszerszinten. Nyilván ez sokak számára kényelmetlen megközelítés.

„A pápa szubsztantív elemet hozott be az Egyházba, azaz olyan hétköznapi, emberi ügyeket, amelyekhez tudunk kötődni. Az erőforrásokban szegény térségekben, így hazánkban is inkább a formális keretekhez való igazodás biztosítja a boldogulást. Egymással szemben áll a formalitás és a szubsztantivitás” – magyarázta a megosztottság hátterét a politológus.

Máté-Tóth András ezt másképpen látta, véleménye szerint a régiónkban a legfontosabb szentség a nemzeti szuveneritás. Ha ennek a tabuját valaki megsérti, az kiírja magát a szerethető emberek köréből. „Ez a mi sebzett, kollektív identitásunk. Ezt sértette meg Ferenc pápa akkor, amikor például kiállt a menekültek segítése mellett” – hangsúlyozta a professzor.

A beszélgetés visszanézhető ITT. 

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Fotó: Majoros Árpád 

Magyar Kurír