„Valahol valahogy viszonozhatnám” – Vizy Mártonnal beszélgettünk a pápalátogatás daláról

– Miért tartotta fontosnak, hogy Ferenc pápa látogatására egy dallal is készüljünk?

– Azt gondolom, a pápa személye ikon, mely messze túlmutat a katolicizmuson és az Egyházon. Némiképp kötelességnek is éreztem, hogy egy olyan dal szülessen, amelynek a tartalmát nemcsak a katolikusok és a hívők értik, hanem sokan mások is az életükhöz tudják kapcsolni.

Fontos, hogy az ilyen eseményeknek legyen daluk, mert a zene rövid és hosszú távon is segít abban, hogy az élményekhez életérzések is társuljanak.

A pápalátogatás kapcsán is sokat jelenthet az embereknek egy ilyen érzelmi „gócpont” megjelenése.

– Az Ignác, a lelkek lovagja című musicalükből választották a Camino című dalt. Miért pont erre esett a választásuk a musical szövegírójával, Tóth Dávid Ágostonnal?

– A jezsuitákkal folyamatos kapcsolatban vagyunk a tavalyi jubileumukra írt musical miatt. Ők személyesen is találkozni fognak Ferenc pápával. Úgy gondoltuk, hogy szép gesztus Ferenc pápa felé – aki maga is jezsuita –, hogy egy jezsuita musical húzódala szólaljon meg. Ez önmagában is megállja a helyét, hiszen tartalmában tökéletesen illik a pápalátogatás mottójához: „Krisztus a jövőnk”. A Camino Szent Ignác életútját mutatja be, de mi is járjuk a saját utunkat a küzdelmeinkkel és örömeinkkel. Ez a dal jól működik közösségi éneklés formájában, azaz amikor több művész a közös éneklés során egymásnak sorokat átadva kibont egy témát.

A hatalmas nézettség minket is meglep, úgy látszik, ez a forma valóban meg tudja szólítani a társadalom széles rétegeit.

– Hogyan lett a Camino – Krisztus a jövőnk a pápalátogatás hivatalos dala?

– Évek óta a Forráspont rendezvény egyik létrehozója és zenei szervezője vagyok. A Forráspont Band keretében Ferenc pápa fiatalokkal való találkozásának zenei feladataiból is kivesszük a részünket április 29-én a Papp László Arénában. A szervezőmunka során felhívtam Fábry Kornélt, mit szólna az ötletünkhöz. Nagyon tetszett neki a gondolat. Tóth Tamásnak, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárának, a pápalátogatás általános koordinátorának is elmondtam a szándékunkat, és elküldtem neki a dal új verziójának demóját, amelyet

a püspöki konferencia meghallgatott és örömmel fogadott.

Mivel nagyon kevés volt az idő, szó szerint síelés közben egy síliftről szerveztem meg a felvételeket és a forgatást. Száz fő fölötti stábot kellett összetrombitálni két napra, a másodikon forgattuk a klipet.

– Szövegében és zenéjében is változtattak a musicalbeli dalon. Mik ezek pontosan?

– A szövegbe egy sor megváltoztatásával beillesztettük a pápalátogatás mottóját. Írtam egy bridge-et, azaz egy áthidaló részt a dal közepére, ami dramaturgiailag fontos a fokozásban. A végén pedig a kórusos részben szerettem volna a békét mint témát megjeleníteni: „Föld és ég téged kér, adj békét.” A dal zárásában mindenképpen el kell érni egy csúcspontra, ahol a közös éneklés mint egy közös ima kéréssé formálódik. Mi mást kérhetnénk 2023 tavaszán, mint a világ békéjét?

Abban hiszünk, hogy a béke a szívekben kezdődik. Kétfajta iránya van tehát a kérésnek: a világot és természetesen az Istent is megszólítja.

– „Adj nekünk békét” – ez az Isten bárányának is a vége, de még az István, a királyban is hallhatjuk: „Adj békét, Uram…” Önnek miért volt fontos, hogy ez legyen a központi téma?

– A programzene sajátossága, hogy muszáj arról énekelni, ami benne van a levegőben, ami mindenkit foglalkoztat. Ilyen a háború. Ugyan nem közvetlenül az életünk része, hiszen Magyarországon nincs háború, ugyanakkor nagyon sok családban, emberi kapcsolatban békétlenség van. Globálisan nézve a lelkekben zajlik a világháború, ezen lehet változtatni. Aki hátat fordít a fénynek, csak a saját árnyékát fogja látni.

– Zeneileg mit változtatott meg az Ignác-dalhoz képest?

– Grandiózusabbá tettük a dal hangszerelését, harmincfős szimfonikus zenekarral bővítettük a Forráspont tízfős zenekarát, mely a felvétel napján is ott maradt a stúdióban. Így a zenészeket is láthatjuk a klipen, mely a Pannónia Filmstúdió nagy stúdiójában készült.

– Milyen szempontok alapján választották ki az énekeseket?

– Mivel hiteles szeretne lenni a dal, olyan énekesek jöttek szóba, akikről lehet tudni, hogy kapcsolatban állnak a hittel, fontos számukra. Nagy Bogi részt vett az eucharisztikus kongresszuson, örömmel és azonnal vállalta most is a felkérést. Dánielfy Gergő szintén, illetve szerepelt már a Forrásponton meghívottként is. Szőcs Reni korábban egy kereszténységhez és Jézushoz kapcsolódó kampányunkban szerepelt. Nagyon jó, hogy kismama, mert ennek erős üzenete van. Dolhai Attilát nem kell magyaráznom, ahogy talán magamat sem. Szandi is örömmel, azonnal vállalta a felkérést. Örülünk, hogy ő is szerepel, sokakat meg tud szólítani. Büszke arra, hogy 12 évesen egyedül tért meg és lett elsőáldozó.

– Az Ön számára milyen új üzenete lett a dalnak azzal, hogy már nemcsak Loyolai Szent Ignác dala, nemcsak a jezsuita szent életútjáról, zarándoklásáról szól, hanem Ferenc pápát várjuk vele?

– Amikor a dalt újraértelmeztük, folyamatosan a pápa személye lebegett a szemem előtt. Azt gondolom, az ő Magyarországra érkezése szimbolikus. Szimpatikus a személyiségében a szókimondása, hogy egyenesen fogalmaz.

Fontosnak tartom, hogy a dallal a társadalom széles rétegét szólítsuk meg,

ne ijesszünk el senkit a vallásos szöveg túlzott alkalmazásával. Két helyen említjük Istent: „Krisztus, te vagy a jövőnk” és „Föld és ég téged kér”, de attól, hogy nem használjuk Isten nevét sokszor, ugyanúgy hozzá szól a dal. Mint ahogy a példabeszédben is hallhatjuk, vannak olyan magok, amelyek nem azonnal hajtanak ki. Ott vannak az ember szívében, és akár hónapokkal, évekkel később indulnak növekedésnek. Egy dal is így működik, ha zeneiségében és szövegében koherens: elkezd belül dolgozni az emberek szívében. Hiszek abban, hogy a művészet tudat alatt legalább olyan erősen hat, mint direkt módon, sőt még erősebben is. Az emberek értik az absztrakciót, a metaforát, a képletes megfogalmazást.

– Hangsúlyos rész ez is: „Valahol valahogy viszonozhatnám”.

– A dalnak talán az a legfontosabb üzenete számomra, hogy Isten mindenkinek az életében jelen van. Függetlenül attól, hogy vallásos vagy nem vallásos, Isten belép az életbe, megszólít rejtetten, finoman. A szabad akarat nemcsak azt jelenti, hogy eldönthetem, hogyan akarom élni az életem, hanem azt is, hogy Isten sem erőszakolja az emberre a változás igényét. Elgondolkodhatunk, hány olyan élethelyzet volt, amikor Isten megmentett egy vizsgán, egy autóbalesetben, vagy meggyógyított valamiből, átsegített nehézségeken. Nincs olyan ember, aki ne mondhatná, hogy a Jóisten megsegítette egy adott helyzetben, amit „valahol valahogy viszonozhatna”.

A hála az az érzés, ami viszonzásra indít. Nemcsak befogadó, hanem ösztönös, aktív emberi magatartás is.

Szerző: Vámossy Erzsébet

Fotó (archív): Lambert Attila

Magyar Kurír