„Tekintsünk gyakran a megfeszített Krisztusra, hogy megértsük Isten irántunk való szeretetét. A kereszt alatt őszintén szembesülünk cselekedeteinkkel, azok következményeivel; felismerjük, mi az, amin változtatni kell, és mi az a jó, az a szép, ami már eddig is jelen volt az életünkben, és azt érdemes, szükséges megerősíteni.
Az Egyház arra hív bennünket, hogy Krisztus keresztje álljon szemünk előtt a nagyböjt folyamán. Próbáljunk a nagyböjt során, miként ma este is, a Szűzanya szemével nézni Krisztus keresztjére, Krisztus fájdalmára. Igyekezzünk a nagyböjt folyamán újra és újra az ő szemével szemlélni Krisztus szenvedését, embertársaink szenvedéseit és a magunkét is – fogalmazott szentbeszédében Veres András püspök. – A nagyböjti hetekben többször is térjünk be a kegyképhez, és a vérrel könnyezett Szűzanyával együtt elmélkedjünk Jézus szenvedéséről.”
Ezt követően a főpásztor a szentmise olvasmányára (Ter 9,8–15) hívta fel a figyelmet, amely a vízözönről szólt. „A vízözön annak következménye, hogy a bűn teljesen átjárta az akkori kor struktúráit, közösségeit, az emberiség életét.
Ma a bűnnek olyan struktúrái alakultak ki az egyes társadalmakban, amelyek egyre elviselhetetlenebbé teszik az életet. A bűn tetszetősnek mutathatja magát. Meg kell értenünk a bűn romboló hatását ahhoz, hogy igazán meg tudjunk térni, és kerüljük a bűnt. A vízözön nemcsak arra figyelmeztet minket, hogy a bűn átjárhatja emberi közösségeinket, emberi életünket, hanem Isten irgalmára is felhívja a figyelmet. Hiszen Isten gondoskodott a megmenekülésről is. Nem akarta, hogy az ember elpusztítsa önmagát bűnei miatt – emelte ki a győri megyéspüspök. – Isten szövetséget kötött a néppel, az emberiséggel, hogy a pusztító vízözön ne ismétlődjön meg. Isten az emberért köti ezt a szövetséget. Ahhoz, hogy felismerjük a megtérés lehetőségét, látnunk kell a bűn pusztító erejét.
A szentleckében (1Pét 3,18–22), Péter első levelében azt olvastuk, hogy Noé idejében Isten türelmesen várt, amíg a bárka elkészült. Isten türelmes, végtelenül türelmes az emberrel; ahogy az evangéliumban olvassuk: felkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt (vö. Mt 5,45). Isten minden embert üdvözíteni akar, minden embert hív a vele való közösségre – hangsúlyozta homíliájában Veres András püspök. – A bűnbánat cselekedeteivel kell megácsolnunk saját megmenekülésünk bárkáját, mert másként biztosan nem tudunk megszabadulni a bűn fogságából. Fejezzük ki őszinte szándékunkat a bűnbánatra, hogy Isten felvegyen bennünket abba a bárkába, amely megmenekíthet minket a pusztulástól.
Fia által Isten rendelkezésünkre bocsátott egy bárkát, az Egyházat, amelyben megkeresztelkedtünk, ahol új emberré születtünk. Az a feladatunk, hogy az Egyház szentségei által újra és újra megtisztuljunk a bűntől, és istengyermeki életünket megerősítsük. A bűnbánat cselekedeteinek gyakorlásában egymást is támogatva járjunk az úton, amelyre Isten hív bennünket” – buzdított a szentmise főcelebránsa elmélkedése zárásaként.
Új kezdeményezés, hogy minden hónap 17. napján rózsafüzér imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel köszöntik a Könnyező Szűzanyát a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.
A következő alkalmat már a hagyományos márciusi Könnyező Szűzanya-búcsú keretében tartják. Ennek részletes menetéről, programjáról a Győri Egyházmegye online fórumain adnak tájékoztatást.
A február 17-i szentmise teljes egészében megtekinthető ITT.
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Holy Eszter szervita nővér
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria