A közösség által élővé válik a templom – Kettős ünnepet tartottak a székesfehérvári székesegyházban

Hazai – 2023. november 27., hétfő | 18:49

Kettős ünnepre gyűlt össze november 24-én a székesfehérvári egyházmegye papsága és a hívek a székesfehérvári Szent István király székesegyházban: hogy megemlékezzenek a bazilika felszentelésének évfordulójáról és megünnepeljék az újonnan végzett lelkipásztori munkatársak szolgálatba lépését. A szentmisét Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök mutatta be.

A szentmise a lelkipásztori munkatársak ünnepélyes bemutatásával kezdődött. A főpásztor előtt a jelöltek ígéretben megerősítették, hogy a rájuk bízott lelkipásztori munkát lelkiismeretesen, az Isten és az Anyaszentegyház törvényeit szem előtt tartva végzik a közösség lelki szolgálatára, a meghatározott helyen és időtartamban, a plébános irányítása mellett.

Beszédében Spányi Antal megyéspüspök azt hangsúlyozta, ha hitünket megéljük és ez átjárja a mindennapjainkat, sok Istentől kapott örömet fedezhetünk fel a hétköznapokban:

A Lélekre figyelő, a Lélek ajándékait befogadó ember mindig örömre talál.

A mai napon is két ajándékot akarunk Isten színe elé vinni közös hálaadásunkkal. Ünnepeljük a kőből épült templomot, az Isten házát, és különösen is ünnepeljük a templom közösségét, mert enélkül üres marad, amit felépítettünk. A közösség által élővé válik a templom, fejlődik és van jövője.”

A főpásztor megemlékezett a közelmúltban teljesen megújult székesegyház renoválási időszakáról, amikor évekre bezárult a főtemplom kapuja a hívek előtt, majd megrendüléssel léptek be újra a megújult, szép épületbe. „Valahányszor ide betérünk

felkészülten, összeszedetten, Istenre hangolva, meg kell nyílnunk arra az ajándékra, amit az Úrtól kapunk. Ez a hely Isten és ember találkozásának megszentelt, gyönyörű helye. Itt találunk megbékélést és megnyugvást, az örömhír boldogságát, keresztény életünk kiteljesedését.

Köszönjük Istennek a székesegyház ünnepét, amely alkalmat ad a megújulásra, lelkünk megújítására. És köszönjük mindazoknak, akik hosszú felkészülés után alkalmasnak bizonyultak a plébános segítőjeként lelkipásztori munkatársnak, és átadhatjuk megbízásukat ezen a szentmisén. Így épülhet tovább a hitben az Egyház, az Úr közössége.”

A megyéspüspök megköszönte a plébánosoknak a kiválasztott testvéreket, akikkel még nagyobb felelősséggel, még jobban akarják szolgálni a híveket. Megköszönte a lelkipásztori munkatársak lelkületét, hogy nem többek akarnak lenni másoknál, hanem mások szolgálatára vállalnak több feladatot, Egyházunk épülésére. Úgy állnak majd a hívek elé, hogy személyes példájukkal is tanúságot tesznek a keresztény életről, az egyházias lelkületről.

A püspök azt kívánta a lelkipásztori munkatársaknak, jellemezze életüket a tiszta életet formáló hit, az ima, a másokért való felelősség tudata, az odaadott szolgálat szelleme. Az egyházközségért végzett munkájuk ne csak áldozat legyen, hanem áldás egész családjukra. A názáreti Szent Család példáját szemlélve egyre inkább törekedjenek a tiszta, megszentelt életre, az önzetlen szeretetre és szolgálatra.

A főpásztor végül megköszönte Ugrits Tamás pasztorális helynöknek a lelkipásztori munkatársak képzését, hogy számos egyházmegyei feladata és az iskolai szolgálata mellett áldozatosan és odaadóan felkészítette a jelölteket. Az Úr áldását kérte munkájára, Istennek odaadott papi életére.

A szolgálatot megkezdő munkatársakat arra kérte, hogy végezzék örömmel az Egyház által engedélyezett és rájuk bízott feladatokat. Megfelelő lelkülettel, hittel és egyházias szellemben tegyék élő és eleven templommá az Istennek kedves kőből épült templomokat. „Ez a főtemplom is megújult, Isten dicsőségét hirdeti. De újuljon meg a mi életünk is, és ebben az elveszett világban legyen világító jel mindnyájunk élete.

Legyünk Krisztus tanúi, hogy kegyelme elhozza közénk Isten országát!”

Spányi Antal megyéspüspök az ünnepen 46 újonnan végzett lelkipásztori munkatárs számára adta át a megbízólevelet. A hálaadó szentmise végén a főpásztor köszönetet mondott a munkatársaknak a vállalt szolgálatért, és családjuknak is, hogy lehetővé teszik hozzátartozójuk önzetlen egyházi munkáját.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Szöveg: Berta Kata

Fotó: Kovács Marcell

Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria