„Ábrahám kézen fogja egyetlen szerelmes fiát...”

Elhoztam a kést és egy-fiamat,
hogy törlődjék az adósság.
Máglyámon a lángoszlop kifakad
mint ágon a nyíló rózsák.
Ott fönn mindent beborít a halál,
ébren csak a hűség csillaga áll,
hűs csillagod, állandóság.
Weöres Sándor: Ábrahám áldozása (részlet)

Ábrahám, a „népek atyja”, az egyházi tanítás szerint a Messiás ősatyja. Ábrahám és fia, Izsák áldozata az Újszövetségnek, Jézus keresztáldozatának előképe, prefigurációja.

Ábrahám oltalma, erőssége azoknak, akik az egy Isten hitében halnak meg. A Halotti Beszéd is azért könyörög, hogy a megholtat, akit az Úr „ez homus (hamis) világ timnücébelől mente (kimentett)… kegyelméhel Ábrahám, Isaák, Jákob kebelében helyhezze…”. Ábrahám kebele a pátriárkák nyugvóhelye, akik várták a Megváltót. Az evangélium szerint az angyalok oda vitték a szegény Lázárt, akin a gazdag nem könyörült meg. Később a gazdag Lázár is meghalt, ő azonban a pokolba jutott: messziről meglátva Ábrahámot, kérte, hogy Lázár legalább a vízbemártott ujjahegyével enyhítse gyötrelmeit (Lukács 16,19–31).

Valószínű, hogy Ábrahám középkori magyarországi tisztelete elsősorban a halottkultusszal függ össze. Tiszteletét az Árpád-korban a Hebron völgyéről nevezett Szent Ábrahám-rendi kanonokok is ápolták, akiket III. Béla telepített hazánkba (a bencések kői monostorát ajándékozta nekik, gyökeret verni azonban nem tudtak).

Ábrahámfalva (Abrahámova) harangjának felírása: Deus Abraham, Deus Isaac, Deus Jacob, Deus vivorum et mortuorum, misere nostri, Anno Domini 1633 – vagyis: Ábrahám, Izsák, Jákob Istene élőknek és holtaknak Istene könyörülj rajtunk.

A pátriárka nevével összefüggő kereszt-, család- és helységneveink is eredetileg a halottkultusszal, Ábrahám oltalmának megszerzésével függenek össze: Ábrahám (Pozsony, Turóc, Sáros), Ábrány (Sáros, Arad), Alsóábrány (Borsod), Vedresábrány (Abramuţ), Ábránka (Bereg), Ábrahámfalva (Obraneşti), Ábrahámpikfalva (Abrahamovce), Szentábrahám (Avraneşti). A balatoni Ábrahámhegy névadásának körülményei nem ismertek. Családnévként főként a katolikus Székelyföldön és a Szeged-környéki településeken virágzik. Keresztnévként már igen ritka.

A nápolyi St. Maria Donna Regina kolostor templomának freskóit V. István királyunk leánya, Mária nápolyi királyné, Károly Róbert édesanyja ajánlotta föl. Az 1320 tájáról származó, sienai iskolát idéző Utolsó Ítéleten a Mennyei Jeruzsálem kapujában Ábrahám, Izsák, Jákob fogadja ölébe a magvaszakadt Árpád-házat, amely körmenetben közeleg, hogy elnyerje az üdvösség koronáját.

Magyar Kurír

(gj)