„Aranyam, ezüstöm nincs, de amim van, azt neked adom”

A Szent Erzsébet-év megnyitása az Esztergom–Budapesti Főegyházmegyében

Hazai – 2006. november 24., péntek | 17:10

November 18-án, szombaton közel háromszázan gyűltek össze az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye plébániáinak karitászmunkatársai közül a Magyar Szentek Templomában, hogy részt vegyenek a Karitász lelkinapján, mely hagyományosan Szent Erzsébet ünnepéhez kapcsolódik.

Écsy Gábor karitászigazgató bevezetőjében elmondta, miért olyan fontos ez a lelkinap, melyet a Szent Erzsébet Karitász Központ minden évben megszervez. Kiemelte a találkozások, a tapasztalatcsere, egymás erősítése és a lelki háttér biztosításának fontosságát.

Az elmélkedéseket Hollai Antal albertfalvai plébános tartotta. Gondolatait Martini bíboros elmélkedésére alapozta, és három nagy téma, a szeretet, a hit és az Eucharisztia köré csoportosította.

A délutáni szentségimádási órában a kitett Oltáriszentség előtt folytatódott az elmélkedés: „Az Eucharisztia célra irányulás, a Krisztustól megígért teljes öröm előíze, bizonyos értelemben a Paradicsom elővételezése, „a jövendő dicsőség záloga.'. Mindaz, amit az Eucharisztia magában foglal, a bizakodó várakozást fejezi ki, hogy beteljesedik a boldog remény és eljön az Üdvözítő, Jézus Krisztus. Aki az Eucharisztiában Krisztussal táplálkozik, annak nem kell a túlvilágra vágyakoznia, hogy örök élete lehessen: már itt a Földön örök élete van, már birtokolja a zsengéjét annak az eljövendő teljességnek, ami az emberre vár.

Három órakor kezdődött a lelkinapot lezáró szentmise, melyet Udvardy György püspök tartott. Homíliájában megköszönte mindazok munkáját, akik akár az egyházmegyében, akár az országban karitásztevékenységben szolgálják a rászorulókat. Szent Erzsébet személyében az irgalmas szeretet példaképére mutatott rá, akiben Isten működése fedezhető fel. Életpéldája a házastársi szeretetre, a családhoz való ragaszkodásra s arra hívja fel a figyelmünket, hogy az elesettekben meglássuk Krisztust.

A Karitász szolgálni akar és nem kiszolgálni! Krisztus szeretetével odahajolni a rászorultakhoz. „Aranyam, ezüstöm nincs, de amim van, azt neked adom: a názáreti Jézus nevében…” (ApCsel 3,6) – idézte a püspök Péter apostol szavait. Ez az a páratlan kincs, amellyel a karitászmunkatársak rendelkezhetnek, és amelyet közvetíthetnek.

A szentmise végén a püspök megáldotta a kenyeret, és maga osztotta a szét a plébániák karitászmunkatársai között, jelképesen küldve őket, hogy ők is legyenek „kenyérosztók”.

November 19-én vasárnap a plébániai karitászmunkatársak nagy számban vettek részt a Szent István-bazilikában tartott szentmisén, ahol Erdő Péter bíboros ünnepélyesen megnyitotta a Szent Erzsébet-évet.

Écsy Gábor/Magyar Kurír