Az Örökimádás-templom története

Az első oltáregyesület 1848-ban alakult Belgiumban. Hazánkban Trautwein János piarista alapította meg a Központi Oltáregyesületet, amelynek célja az Oltáriszentség tiszteletének előmozdítása és szegény templomoknak liturgikus szerekkel és ruhákkal való ellátása volt. A belga eredetű Maria Reparatrix rend nővérei 1901-ben telepednek le Budapesten és már ideiglenes otthonukban megkezdték az Oltáriszentség állandó imádását. 1904-ben az egyesület igazgatójának, Kanter Károlynak buzgólkodására lehetővé válik az Örökimádás-templom alapkövének letételét, amely 1908-ra Aigner Sándor terve szerint készült el a zárdával és az Oltáregyleti székházzal együtt. Felszentelését 1908. szepteptember 8-án Kohl Medárd püspök végezte.

Kanter Károlyt, akit kortársai „Budapest apostola”-ként emlegettek, 1894-ben nevezték ki a Központi Oltáregyesület igazgatójává. A Főváros szerte jól ismert pap teológiai tanulmányait Bécsben, a Pázmáneumban végezet. Simor János prímás 1867. január 22-én szentelte pappá. Néhány évi, falun töltött kápláni szolgálat után, főpásztora lelkipásztori munkára Budapestre rendelte. Először Óbudán, majd a Lipótvárosban, később a belvárosi plébánián végezte szolgálatát. Nem elégedett meg azzal, hogy virágzó egyházközségi életet teremtett maga körül. Írni kezdett, és a korabeli katolikus lapokban sürgette a hitoktatás modernizálását, megújhodását. Az angolkisasszonyok révén került kapcsolatba az oltáregyesületekkel, amelyek fő tevékenysége akkor a templomok anyagi ellátása és miseruhák készítése volt. Amikor 1894-ben kinevezték a Központi Oltáregyesület igazgatójává, nemcsak egységes szövetségbe tömörítette az ország területén működő egyesületeket, hanem az eucharisztikus megújulás szolgálatába állítva őket, új tartalmat adott munkájuknak, életüknek. Létrehozta az Üllői úti Örökimádás templomot, amely az Eucharisztia tiszteletének állandó otthonává vált.

Kanter életművét az Eucharisztia szolgálatában jellemzi. Megalapította többek között a hitoktatók Damjanich utcai otthonát, amelyből kibontakozott a Regnum Marianum mozgalom. A válságba került Rákócziánumot anyagi támogatással és fenntartó szervezet létesítésével mentette meg. Részben vagy egészben az ő munkássága révén indult a Központi Katolikus Kör, a Tanoncvédő Egyesület, a Szent Ferenc Egyesület (a válságba került házasságok rendezésére alakult szervezet), valamint a Szent Alajos Otthon. Sokat fáradozott a Szent Vince konferenciák érdekében, segítve a szegényeket.

Erőfeszítései felemésztették testi erejét. Már súlyos beteg volt, amikor 1915-ben esztergomi mesterkanonok és a Bakócz Kápolna plébánosa lett. Az évekig húzódó, gyötrelmes betegséget egyéniségéhez méltóan csendesen, zokszó nélkül viselte. 1920-ban Budapesten az egyik szanatóriumban megoperálták, de csak annyit állapíthattak meg: rák. A végső útravalót Shvoy Lajos, a Regnum akkori plébánosa adta neki. „Sok betegnél voltam már, de Kanter Károly viselkedése egyikéhez se hasonlított. Olyan rendkívüli béke töltötte el a lelkét, hogy Isten természetfölötti adományát láttam benne” – emlékezett Shvoy Lajos. Kanter 1920. november 20-án halt meg. Halála után nyomban megindult a mozgalom boldoggá avatásáért. 1922-ben maradványait felvették ideiglenes sírjából és az Örökimádás templomban helyezték el a Segítő Szűz oltára előtt.

A második világháború alatt a templom, rendház és lelkészi ház súlyos károkat szenvedett, amelyeket a Főváros támogatásával a hívek adományából kijavítottak. 1950-ben a fokozódó egyházellenesség légkörében az Örökimádó rend tagjai visszatelepültek Belgiumba.

Az utóbbi években az egyházmegye és a hívek segítségével sikerült a templom Üllői úti homlokzatának valamint a lelkészház teljes külső és részleges belső felújítását elvégezni. A templom belső felújítása és ennek részeként jelenleg a fűtés korszerűsítése folyamatban van. A templom életét a Központi Oltáregyesület, a karitasz, az énekkar valamint több ifjúsági közösség gazdagítja.

Magyar kurír