Az onkológus kutató szerint a halálközeli élmények függetlenek a kulturális háttértől

Kitekintő – 2010. január 22., péntek | 8:04

Az eddigi legkiterjedtebb, internetes adatgyűjtésen alapul egy amerikai szerzőpáros január 19-én megjelent könyve a halál utáni életről.

Az Evidence of the Afterlife című könyv onkológus szerzője, Jeffrey Long (képünkön – a szerk.) és felesége több ezer, halálközeli élményről szóló beszámolót gyűjtöttek össze nonprofit kutatási alapítványuk honlapján keresztül. Történetük leírása mellett a válaszadóknak egy száz kérdésből álló kérdőívet kell kitölteniük, ami lehetővé teszi a valótlan beszámolók kiszűrését. A weboldal adatbázisa ma több mint kétezer hiteles halálközeli élményt tartalmaz, ami messze felülmúlja az eddigi kutatások anyagát. A beküldők különféle korú, fajú és vallású emberek a világ minden tájáról, ami még megdöbbentőbbé teszi a beszámolók hasonlóságát. Ezekből ad közre 1300-at a most megjent könyv, melynek társszerzője a téma ismert szakírója, Paul Perry.

„Ha a halálközeli élmények a kulturális háttértől függenének, akkor akik soha nem hallottak ilyesmiről, minden bizonnyal másmilyen élményekről számolnának be. A tapasztalatunk azonban nem ez. Az élmény megtörténte és tartalma független attól, hogy az illető hallott-e a halálközeli élményekről" – mutat rá Long, aki kilenc jellemzővel igazolja „a halál utáni élet egybecsengő üzenetét". Ezek között említi a kristálytiszta visszaemlékezéseket, az érzékek élességét, az elhunyt családtagokkal való találkozást és az élmény maradandó hatását a földi életbe való visszatérés után. 

Long megjegyzi: különösen érdekesnek találta, hogy a halálközeli élményt megtapasztalt kisgyerekek csaknem ugyanolyan történésekről számolnak be, mint a felnőttek, pedig az ő gondolkodásukban még kialakulatlan a halál fogalma. „Azt tapasztaltam, hogy az ötéves és még kisebb gyerekek halálközeli élményei teljesen megegyeznek azzal, amit a nagyobb gyerekek és a felnőttek élnek át. Úgy tűnik, a halálközeli élmény tartalmát egyáltalán nem befolyásolja, hogy az illető tudja-e, hogy létezik ilyen élmény, hogy milyen fogalma van a halálról és milyen kultúrában nevelkedett."

A könyv megírása mélyen hatott a szerzőre. „Jobb orvos lettem. Bátrabban küzdök a rákkal, mert tudom, hogy ha valaki meghal, az nem a vég. Együttérzőbb és reménykedőbb lettem" – idézi Longot az msnbc.com.

Magyar Kurír