A barcelonai érsek elmondta, hogy a 150 éve született Antoni Gaudí nemcsak építész, hanem a keresztény liturgia és esztétika csodálója is volt. Sistach utalt Gaudí egyik zseniális újítására: nem a templom belsejébe szánta az oltárképeket, hanem kívülre, a homlokzatra tervezte. A liturgikus évre is gondolt, amikor 52 oszlopot tervezett, amelynek mindegyike az esztendő egy-egy vasárnapját testesíti meg. Például a presbitérium körüliek az adventet és a böjti időszakot jelenítik meg, a kereszthajó négy oszlopa pedig a karácsonyt, a húsvétot, a feltámadást és a pünkösdöt.
A hírhez tartozó mellékletben olvasható a dóm tervezése közben megtérő Gaudí életrajza is, amelyben külön kiemelték, hogy amikor 1936-ban, a spanyol polgárháború (1936–1939) elején megszentségtelenítették és kifosztották az altemplom kriptáját, az építész sírja érintetlen maradt.
A bazilikán több mint százhúsz éve folynak a munkálatok a híres építész, Antoni Gaudí (1852–1926) tervei alapján. Bár a templom még mindig nem készült el teljesen, novemberben XVI. Benedek pápa szenteli majd fel.
ACI/Magyar Kurír