Bari, az ökumené fővárosa

Bari: Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egység Elősegítése Pápai Tanácsának elnöke az ortodoxokkal való kiengesztelődés zsinatának összehívását kezdeményezte, a reformáció egyházaival pedig szövetséget szorgalmazott a keresztény gyökerek védelmére, amelyeket komoly veszély fenyeget, főként Európában.

Walter Kasper bíboros szerdán terjesztette elő javaslatait Bariban, a XXIV. Olasz Nemzeti Eucharisztikus Kongresszus keretében. Az ülésen részt vett a Moszkvai Patriarchátus képviseletében Kirill, Jaroszlavl–Rosztov érseke, valamint Eero Huvinen, Helsinki evangélikus püspöke.

Bevezetőjében Walter Kasper emlékeztetett arra, hogy Bari városa „híd Nyugat és Kelet között, e városban nyugszik Szent Miklós teste, akit Kelet és Nyugat egyaránt a kiengesztelő szeretet szentjeként tisztel”. Ez a város adott otthont 1098-ban a görög és latin püspökök közös zsinatának.

 

„Miért ne remélhetnénk, hogy itt, Bariban, 1000 évvel az 1098-as zsinat után, 2098-ban (és miért ne még korábban?) újra együtt ünnepeljük – görög és latin püspökök – a kiengesztelődés zsinatát?” – tette fel a kérdést a bíboros.

XVI. Benedek pápasága „azzal a reménnyel tölt el minket, hogy ez a várakozás nem csupán utópia” – mondta a bíboros, majd hozzátette: „Szívből reméljük, s egyben mély meggyőződésem, hogy II. János Pál pápa hatalmas erőfeszítései és fontos lépései után az új pápa, XVI. Benedek tovább egyengeti majd ezt az utat”.

Walter Kasper leszögezte, hogy az ortodoxok és a katolikusok „a közös európai kultúra örökösei”, „ugyanazon etikai értékeket” vallják, „amelyek alapvetőek társadalmaink jólétéhez. A társadalom javát azonban komolyan veszélyezteti a nyugat-európai szekularizáció éppúgy, mint azok a mély szakadások, amelyekhez Kelet-Európában a negyven-, vagy inkább hetvenéves ateista propaganda és nevelés vezetett” – figyelmeztetett a bíboros.

„Lehet-e ezért nyilvánvalóbb és sürgetőbb feladatunk a teljes közösség felé vezető hosszú úton, minthogy szövetséget alkossunk Európa keresztény gyökereinek újbóli felfedezéséért?” – kérdezte. E szövetség „egymás kölcsönös támogatását” szolgálja, „a közös értékek, az élet kultúrája, az emberi méltóság, a szolidaritás és a társadalmi igazságosság érdekében, a békéért és a teremtett világ megőrzéséért”.

A bíboros „protestáns testvéreinknek” is felajánlotta a szövetséget, hiszen – főként nyugaton – ők is ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek.

Kasper bíboros azután a péteri szolgálat, Róma püspökének kérdéséről beszélt, amely a teljes egységhez vezető út egyik akadálya. Emlékeztetett II. János Pál pápa 1995. május 25-én kiadott Ut unum sint enciklikájára: meg kell találni „a primátus gyakorlásának” azt a formáját, amely „– küldetésének egyetlen lényeges mozzanatáról sem mondva le – kitárul az új helyzet felé”.

„Mi akadálya annak, hogy ma, itt Bariban elkezdjünk beszélni erről a javaslatról?” – kérdezte a bíboros a jelenlevőktől. „Miért ne gondolkodjunk el együtt – tette hozzá lezárásul – a zsinatiság és a kollegialitás, valamint a péteri elv összekapcsolásán, amely éppen a mögöttünk álló hetekben mutatta meg hatalmas szellemi erejét?”