Böjte Csaba és a dévai Magyarok Nagyasszonya Árvaház lakói Magyarországon
Hazai – 2003. április 25., péntek | 13:31
„Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket!” – idézte Jézus szavait Böjte Csaba ferences rendi szerzetes április 23-án Gödöllőn, a Premontrei Szent Norbert Gimnázium diákjai, tanárai és vendégei előtt. Csaba testvér ma már közel ötszáz árva, félárva, illetve családi fészekből kihullott gyermek felkarolását, nevelését vállalja Déván és Szászvárosban. A dévai Szent Ferenc Árvaház lakói közül mintegy negyven gyermek kíséretében indult Csaba atya egyhetes magyarországi missziós útra április 22-én. A gyermekek csodálatos vers-, népballada- és népitánc-bemutatóval köszönik meg a Magyar Katolikus Püspöki Kar által tavaly összegyűjtött mintegy 13 millió forintos adományt, mely nagyban hozzájárul tanulmányi munkájuk sikeréhez, növekedésükhöz, fejlődésükhöz.
A lajosmizsei bemutatkozás után „Szép magyar csoda” – címmel jótékonysági koncerten találkoztak a dévai árvák támogatóikkal a Budaörsi Városi Klubban április 22-én. Másnap egész napos program keretében mutatkoztak be Gödöllőn, a fent említett Premontrei Szent Norbert Gimnáziumban. Bárdy Péter iskolaigazgató, Fábri Mihály történelem-földrajz szakos gimnáziumi tanár, a találkozó főszervezője, valamint Balogh Péter Piusz atya köszöntötte a fiatalokat, majd Böjte Csaba, a dévai árvák „atyja” emelkedett szólásra. Csaba testvér elmondta: Dél-Erdélyben szétszóratva élnek a magyarok, s az utcán csellengő gyermekek befogadásával Isten akaratát teljesíti. Hangsúlyozta: Isten remekművei vagyunk mindannyian: szépek, csúnyák, árvák, szegények egyaránt. Ezzel a csodálattal és alázattal forduljunk minden emberhez! A megművelt fő csoda és mindenre képes – mondta. Felidézte a nagy erdélyi püspök, Márton Áron alakját, aki szintén szegény legényként indult el magasra ívelő pályáján. Kérdésekre válaszolva kiemelte: Magos Déván 1718 óta áll kolostor. A ferences szerzetesek építették, iskolát is nyitottak benne, ám 1948-ban államosították, a szerzeteseket pedig elűzték. Az 1970-es árvíz teljesen tönkretette az épületet. Huszonkét esztendő múlva lépett Csaba testvér rendtársával együtt a lelakatolt kolostor-ajtóhoz, s a lakatokat sorra leütötték és visszafoglalták az intézményt. 1992-ben költöztek a kolostorba, de hivatalosan csak 1999-ben kapták vissza. Ha jött valaki a hatóságoktól, hogy költözzenek ki, Csaba testvér mosolyogva elbeszélgetett az akadékoskodóval, mondván, nem is olyan könnyű ennyi gyermeket nevelni, de Isten ezt kívánja tőle. Ezért ő senkit nem visz vissza az utcára, az ablaküveg nélküli, fűtetlen lakásokba, a patkányos, svábbogaras barakkokba. Az akadékoskodók eddig mindig szemlesütve távoztak. Újabban azonban megint zaklatják Csaba testvért a hatóságok. Például azzal: miért gondoskodik ennyi gyermekről? Csaba testvér azonban pontosan tudja, mit akar. „Sajnos, Erdély ma nem haza, hanem váróterem, melyben fiataljaink csak egy átrobogó alkalmas vonatra várnak. Azt akarom, hogy akik itt születtünk, azoknak ne csak szülőföldje, de hazája is legyen Erdély. Békét akarok, melynek áldó, nyugtató keze megtanítja felnövekvő gyermekeinket, házat, hazát építeni...”
A Magyar Örökség díjas dévai Árvaház lakóit megajándékozták a premontrei diákok. Csupán néhány napi csemegéikről mondtak le, az így összegyűlt 123 ezer forint azonban nagy segítséget jelent. A Török Ignác Gimnázium hallgatói pedig névre szóló ajándékokkal lepték meg a dévai árvákat. Délután találkozhattak Gödöllő polgármesterével, Gémesi Györggyel, aki a törvénykezés kulisszatitkaiba avatta be őket. Este Csaba atya mutatott be szentmisét a Premontrei Kápolnában, ahol a dévai Magyarok Nagyasszonya kórusa énekelt.
Az egyhetes bemutatkozó-, ugyanakkor hálaadó úton találkoznak a budapesti Sylvester János Protestáns Gimnázium tanulóival és tanári karával, fellépnek a budai Szent Imre Ciszterci Gimnázium hallgatósága előtt, valamint ellátogatnak Győrbe.
Böjte Csaba Kolozsváron született 1959-ben. Édesapját az 1956-os események után börtönbe zárták. Négy és fél éves rabság és kínzás következtében, szabadulása után hamarosan meghalt. A ferences szerzetesrendbe 1982-ben titokban jelentkezett. A teológiát Gyulafehérváron végezte, pappá szenteléséről még az édesanyja sem tudhatott. Dévára 1992-ben került: szerzetestársával ekkor foglalták vissza a kolostort. Azóta az erdélyi árvák „atyja”.
A Dévai Magyarok Nagyasszonya Árvaház lakói támogathatók az alábbi számlaszámon: Dévai Szent Ferenc Alapítvány: Magyar Külkereskedelmi Bank – MKB: 10300002–20145639–00003285 MK