Burgenland magyar zeneszerzői

Az előadást Radics Éva, a grazi egyetem zeneművészeti szakának docense tartotta. Négy nagy magyar zeneszerző – Eszterházy Pál herceg, Mosonyi Mihály, Liszt Ferenc és Takács Jenő – portréját, életművét vázolta fel a hallgatóság előtt, kiemelve azok erős magyarságtudatát és a magyar zenét gazdagító tevékenységét.

„Bár mind a négy zeneszerző a mai Burgenland területén született, amely korábban Magyarországhoz tartozott, mindannyian magyarnak tartották magukat, és mi is úgy tekinthetünk rájuk, mint jeles honfitársainkra.” Az előadást a négy szerző darabjaiból összeállított zenei betétek tették színesebbé.

Az Eszterházy család két nagy központja Fertőd és Kismarton (Eisenstadt) volt. Pál herceg a XVII. században költőként és zeneszerzőként is maradandót alkotott. Leghíresebb zenei művéből, a Harmonia Coelestisből csendült fel részlet.

Mosonyi Mihály, eredeti nevén Michael Brand, elfeledett magyar zeneszerző, aki a Moson megyei Boldogasszonyfalván (ma: Frauenkirchen) született 1815-ben. Magyarsághoz tartozását erősen jelzi, hogy nevét a Habsburg-udvarral szembeni ellenállás jeléül szülőföldjére utalva Mosonyira magyarította. Széchenyi István halálára című zenekari művéből hallhatott részletet a közönség.

Liszt Ferenc 1811-ben született Doborjánban, nevét a világon minden zeneszerető ismeri. Az előadónő Liszt életéből azt a részletet emelte ki, hogy a magyar közönség milyen nagy szeretettel fogadta őt, amikor 1846-ban hazatért Magyarországra, és hogy ő maga is, bár nem beszélt magyarul, magyarnak vallotta magát. Tőle a Rákóczi-induló ismert dallamait elevenítette fel a hangfelvétel.

Takács Jenő 1902-ben született Cinfalván (Siegendorf), és 2005-ben hunyt el 103 évesen. Az előadónő személyes baráti kapcsolatban volt a zeneszerzővel, zongoristával és karmesterrel, aki hosszú pályafutása során bejárta az egész világot. Sok jeles kortársával ápolt baráti kapcsolatot, köztük Paul Hindemithtel, Yehudi Menuhinnal; a magyarok közül Bartók Bélával, Kodály Zoltánnal, Jékely Zoltánnal és még sokakkal.

Az előadás egy meglepetéssel, Takács Jenő 13 perces darabjával, a Tarantellával zárult, amellyel az egész világot bejárta, s amellyel 1937-ben világhírnevet szerzett magának.

Óra Krisztián/Magyar Kurír

Kép: sa.rochester.edu