Castel Gandolfo – a pápák nyári rezidenciája

Castel Gandolfo település a vulkáni kráterben található Albanói tó nyugati peremén helyezkedik el, Rómától dél-nyugatra. Helyén az ókorban Albalonga városa állott, amelyet a legenda szerint Aeneas alapított, és bár Róma szövetségese lett, egy árulást követően lerombolták. Helyén patríciusi villák épültek, majd Domitianus császár emeltetett hatalmas palotakomplexumot a hegy nyugati lankáin – ott, ahol most a pápai palota található.

Az ókori fellegvár helyén a középkorban a Gandolfi család emeltetett várat (róluk nyerte nevét a település), amit a XIII. században megszereztek a Savelliek. Ezt az épületet vásárolta meg az Apostoli Kamara 1596-ban, VIII. Kelemen pápa idején. A pápai palota kiépítése VIII. Orbán pápa alatt kezdődött meg, aki már korábban is szíven időzött a városkában.

A középkori várat, amely a tér felőli oldalon áll, belefoglalták az új, a tó felé néző barokk épületegyüttesbe, amely mellett fallal körülvett kerteket is létesítettek.

Az építkezést a XVII. század közepén VII. Sándor pápa folytatta egy újabb szárny felhúzásával, amelynek ablakaiból a tenger felé nyílik kilátás, illetve a főhomlokzat mai alakjának véglegesítésével. Õ volt az első pápa, aki ténylegesen lakta is a Castel Gandolfó-i pápai palotát. Ezt követően azonban közel évszázados elhanyagoltság következett. A XVIII. század közepén, XIV. Benedek pápa alatt kezdődött igazi fénykora újabb reprezentációs helyiségek kiépítésével, a park kibővítésével és a közeli Cybo-villa hozzácsatolásával. Ez utóbbit a század elején Camillo Cybo bíboros építtette és később a francia nagykövet rezidenciája lett. A villák jelentős károkat szenvedtek a XIX. század eleji francia megszállás során. A VII. Piusz által felújíttatott rezidencia falai között XVI. Gergely, majd IX. Piusz egyaránt szívesen időzött. A Cybo-villát időközben a pápa átengedte a Keresztény Iskolatestvérek számára oktatási célokra.

A Pápai Állam 1870-es végleges megszűntével a villákat elhanyagolták, bár az olasz kormány szándéka szerint továbbra is megmaradtak volna a pápa használatára, ezt is csak az 1929-es Lateráni Szerződés rendezte végérvényesen. Ekkor csatolták hozzájuk a pápai nyaralóegyüttes harmadik elemét is, az 1636-ban épült Barberini-villát, amely Domitianus császár palotájának romjain emelkedik, és VIII. Orbán pápa unokaöccsének birtoka volt. Ettől kezdve a Castel Gandolfó-i épületegyüttes a Szentszék ún. területenkívüliséget élvező birtokai közé tartozik. XI. Piusz restauráltatta a palotát, amelyet azóta a pápák folyamatosan használnak a nyári hónapokban. Falai közt hunyt el XII. Piusz 1958. október 9-én, majd VI. Pál 1978. augusztus 6-án. II. János Pál azzal keltett némi meglepetést, rögtön pápasága kezdetén, hogy a villa parkjában úszómedence létesítését határozta el.

A pápai nyaraló egyik nevezetessége a jezsuiták vezette csillagvizsgáló (Specola Vaticana), amely a világ egyik legrégibb ilyen jellegű intézménye. Az eredetileg a Vatikánban működő obszervatórium a túl erős fényszennyezés miatt az 1930-as években költözött Castel Gandolfóba, 1981-ben pedig az arizonai Tucsonban (USA) is létesült egy megfigyelőközpontja.

A Szentatya ebben az időszakban kevesebb hivatalos programot bonyolít le. Megmaradnak a szerdai általános kihallgatások, általában a palota ponyvával lefedett udvarán, és néhány különkihallgatásra is sor kerül. A vasárnap déli Úrangyala imádságot a palota homlokzati loggiájáról mondja el az odasereglett zarándokokkal közösen. Nagyboldogasszony ünnepén pedig a helyi Szent Tamás templomban mutat be szentmisét. Rómába való visszatérte előtt hagyományosan fogadja a városka elöljáróit és lakóit.

Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurír

Képek: www.vaticanstate.va