Ébredj, ember, mély álmodból – Először rendeztek katolikus énekes flashmobot a szegedi Dóm téren

Amikor Serfőző Levente atya, a Kateketikai Intézet főigazgatója először beszélt erről az ötletéről, még nem sejtettem, hogy kétszázan fogunk énekelni a Dóm tér lépcsőin.

Amikor a főpróbán először és utoljára elénekeltük az éles flashmob előtt a dalt, meggyőzött a Szentlélek, hogy nemcsak hívtuk őt a próba kezdetén, hanem valóban jelen is van köztünk. Sőt mindvégig az ő munkatársai voltunk az előkészítés és szervezés alatt, mert az ilyen természetes összhang és öröm az Ő védjegye.

Voltak, akik csak hozzánk csapódtak a téren, de megindító volt, hogy negyvenhét zenekar, család, baráti társaság, osztály, csoport vagy egyéni résztvevő jelentkezett a flashmobra negyvenegy hangszerrel: gitárral, fuvolával, furulyával, hegedűvel, trombitával, klarinéttal, tamburával. Meghívtunk minden szegedi és környékbeli katolikus templomi zenészt, dicsőítőt, kántort, zenei szolgálattevőt – hangszerest és énekest, kicsit és nagyot, gyereket és felnőttet egyaránt, a megmozduló közösség pedig túlszárnyalta álmainkat.

Bekapcsolódott a dóm énekkara is,  akik Händel Messiását is csodálatosan tudják énekelni, mert a lényeg most az volt, hogy együtt énekeljünk mindannyian, akár ősi gregoriánt, akár klasszikusokat, akár kortárs zenét szoktunk egyébként játszani a templomunkban.

A Dóm téren Kiss-Rigó László megyéspüspök és Botka László szegedi polgármester beszéde és az első adventi gyertya meggyújtása után a tömegben egyszer csak megszólalt az Ébredj, ember, mély álmodból dallama a szólóhangszereken, majd felcsendült az első kar éneke, akik hátulról lassan elkezdtek előrevonulni.

A tér másik oldalán egy másik kórus is kivált a tömegből, majd énekelni kezdett a téren végigvonulva, így csatlakozott végül mind a hat kar.

Voltak, akik várták az éneklést, voltak, akik csak spontán csatlakoztak, és énekelve felálltak velünk a lépcsőre. A tömeg előttünk végül jóval nagyobbra duzzadt, mint amennyien mi magunk voltunk, pedig mi sem voltunk kevesen a dal végére.

Köszönjük minden résztvevőnek ezt a közös élményt, különösen a hat gitáros csapatvezetőnek, valamint a négy – a Jelenlét, az Eleven Tűz, a Szabad-ON és a Lelkes Zeneteam – zenekarnak, akik elkészítették a kottát és a demót az instrukciókkal; a hangszereseknek, akik felkészültek, és az énekeseknek, akik jókedvvel érkeztek. Köszönjük a rádiós technikát a fülünkben az NS Stúdiónak, illetve a Szegedi Városkép és Piac Kft.-nek az engedélyt és az együttműködést, Csanády Lőrincnek pedig a budapesti tapasztalatok megosztását, ami alapján elindulhattunk.

Forrás és fotó: Szeged-Csanádi Egyházmegye Kateketikai Intézete

Magyar Kurír