Egy mítosz vége?

Kitekintő – 2007. február 14., szerda | 17:34

„Egy etruszk szobor restaurálásával bízták meg, s ő egy középkorit adott vissza”: Róma etruszk nőstényfarkasa a középkorból származik. Adriano La Regina római régészeti főfelügyelő a könyve Róma jelképéről.

Az ikreket tápláló nőstényfarkast Róma jelképeként, a kora római, etruszk művészet jelentős alkotásaként, egy egykori birodalom mítikus kezdeteinek szimbólumaként tartják számon. A nőstényfarkas bronzszobra azonban, amelyet évente milliók csodálnak meg a Capitoliumi Múzeumokban, nyilvánvalóan nem a legendákkal körülfont római ősidőkből, s még csak nem is a klasszikus ókorból származik, hanem a középkorból. Új kutatási eredmények szerint a szobrot olyan technikai eljárással öntötték ki egy darabban, amelyet az ókorban ilyen nagy bronzfigurák esetében még nem tudtak megoldani.

Az ősi tévedést Anna Maria Carruba régész derítette fel. Éveken át vizsgálta és restaurálta a szobrot. Előfordulhat, hogy most nemcsak a római útikönyveket és művészeti leírásokat kell újraírni, hanem a tudományos szakvéleményeket is. A nőstényfarkas Carruba szerint nem a neves, Veiiből származó Vulca szobrász műve, aki Rómában a Jupiter-templomot formálta, s még csak nem is egy honfitársa műve Krisztus előtt 480-ból, ahogy azt a legutóbbi időkig gondolták, de nem is Görögországból érkezett. Mindezek helyett valamikor Krisztus után 800 és 1200 között keletkezhetett.

A bronzfarkas történetének néhány részletét pontosan ismerték a tudósok. Így például tudták, hogy IV. Szixtusz pápa az addig a Lateránban őrzött szobrot 1471-ben Róma városára hagyta. Így került a Capitoliumra, ahol kiegészítették Róma mítikus alapítóinak, Romulusnak és Remusnak az alakjával. Később azonban eltávolították az ikrek alakját, hogy helyreállítsák az állítólagos eredeti ókori formáját. A lateráni időkből is ismerünk részleteket. 995 körül egy sorattei Benedek nevű apát beszámol arról, hogy a Lateránban volt egy „tribunale ad lupam” (törvényszék a farkasnál). Kérdéses azonban, hogy a ma ismert szoborról van-e szó. Carruba szerint a capitoliumi szobor nem a Karoling-korból, hanem a XIII. századból való.

A capitoliumi farkas egy ismeretlen, talán a pápai udvarhoz kötődő művész alkotása, amint azt Adriano La Regina római régészeti főfelügyelő a könyve előszavában leírja. Õ is leszögezi, hogy az ókori görög, etruszk vagy római bronzszobrok abban különböznek a középkoriaktól, hogy részletekben öntötték ki, s csak utána állították össze őket. A capitoliumi farkas ezzel szemben olyan viaszkiolvasztásos eljárással készült, amely lehetővé tette, hogy a harangöntéshez hasonlóan egy darabban öntsenek ki szobrokat.

Carrubát egy etruszk szobor restaurálásával bízták meg, s ő egy középkorit adott vissza, írja La Regina. Majd hozzáteszi: „Titkát és báját a nőstényfarkas bizonyára nem fogja elveszíteni. Ez a bronz rejtély marad, amit soha senki nem oldhat meg.”

KNA/Magyar Kurír

Kép: Wikipédia