Egyházi elismerések a Főváros napján

1872. december 22-én született meg a XXXVI. számú törvény Budapest főváros alakításáról és rendezéséről; a jogszabállyal Buda és Pest szabad királyi városok, Óbuda mezőváros, valamint a Margit-sziget „Buda-pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesíttetnek” – mondta ünnepi beszédében Tarlós István főpolgármester. A főváros tanácsa 1873. november 17-én alakult meg, ez Budapest egyesítésének hivatalos dátuma.

Budapestnek minden magyarnak, a nemzetnek a fővárosává kell válnia, ahol életkorra, nemre, vallási és politikai identitásra tekintet nélkül „mindannyian biztonságban, felszabadult érzésekkel és jól megférünk egymás mellett”. Legfontosabb feladatunk ma a biztonság és a rend helyreállítása, aminek három fontos feltétele van; szükség van pénzügyi forrásokra, életszerű, racionális, arányos és őszinte gondolkodásra, továbbá példaképekre. „Ma itt a harmadik feltételről beszélünk, a példaképekről. A főváros értékrendjének megteremtői, fejlesztői és ápolói kapják ezeket a díjakat” – fogalmazott beszédében a főpolgármester.

Az idei év kitüntetettjei között két egyházi személy is elismerést vehetett át:

A Fővárosi Közgyűlés állandó bizottságai elnökeiből és a főpolgármesterből álló Kuratórium Budapestért díjat adományozott: Kerényi Lajos piarista plébánosnak a betegeknek nyújtott testi-lelki vigaszért, ifjúsági lelkipásztorként betöltött jelentős szerepéért; valamint Varjú Imre kanonoknak a fővárosiakért végzett áldozatos szellemi és lelki munkájáért, a Mátyás-templom felújításában betöltött kiemelkedő szerepéért. Emellett Budapest Főváros Közgyűlése Pro Urbe Budapest díjat adományozott a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolának a teológusképzés területén kifejtett egy évtizedes kiemelkedő tevékenységéért.

Magyar Kurír